A szarvasmarha ágazat kibocsátásai révén a hazai élelmiszerellátásban és a külkereskedelemben is jelentős szereppel bír. A hazai tejszektornak számos nehézséggel kell megküzdenie, mint például az olcsóbb, rosszabb minőségű külföldi termékek beáramlása és az alacsony felvásárlói árak. Dolgozatomban két Hajdú-Bihar megyei szarvasmarha telepen mértem fel a mindennapi munkavégzés körülményeit és a telepi munka szervezettségét, és hasonlítottam össze a két telepen felmért adatokat. A tejtermelés körülményeinek felmérésére a SZENDRŐ és SZÍJJÁRTÓ (1979) által kidolgozott komplex módszerrel végeztem, mely kiterjed az istállók elhelyezésére, belső kialakítására és a gépesítésre, a rendelkezésre álló munkaerőre, a telepi munkafolyamatok szervezésére, a munkahely szociális légkörére. Módszeres megfigyeléssel és szóbeli interjú módszerrel mértem fel a telepek elhelyezkedésére, infrastrukturális ellátottságára, kialakítására vonatkozó információkat, valamint a munkaerőre vonatkozó adatokat. A tejtermelés legfontosabb munkaműveleteit időtanulmányok (munkanap-felvételi lapok) segítségével végeztem el. A fejés munkaműveletét pedig analitikusan vizsgáltam meg. A munkahely szociális légkörét, a dolgozók munkahelyi megelégedettségét pedig írásbeli (kérdőíves) interjú során mértem fel.