Átlépve a XXI. század küszöbét szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy társadalmi-gazdasági létezésünk jobban függ az energiától, mint azt valaha is gondoltuk volna. Az embe-riség hajnalától fogva támaszkodott bizonyos energiaforrásokra, s ha egy újat fedezett fel, az rendszerint forradalmasította mindennapjait. A tűz felfedezése volt az első fontos mozzanat, ez lehetővé tette a húsfogyasztást, majd az állati energia hasznosítása a mezőgazdaság forra-dalmához vezetett. Egy Newcomen nevű kovács által kidolgozott bányagép, mely a szén ipari méretű kiaknázását segítette elő, teremtette meg az ipari forradalom lehetőségét, majd az iparosodás a kőolaj tömeges alkalmazásával soha nem látott méreteket öltött. A mezőgazda-ság 1950-es évektől kibontakozó ún. zöld forradalma a termésátlagok megsokszorozódásával járt. Mindezek hatására az emberek egyre jobb életkörülmények között éltek, úgy váltak egy-szersmind a jólétet lehetővé tévő energia rabjaivá. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Földünk, mely eddig igen bőkezűen látott el ben-nünket energiaforrásokkal, nem képes elviselni az emberiség egyre mohóbb fogyasztásának következményeit, és készletei is szűkösek. Az olajkorszaknak is vége szakad egyszer (megle-het, hogy nem is a távoli jövőben), a mai nagyhatalmak politikájának immár legfajsúlyosabb stratégiai része az energetikai biztonság megteremtése. A világgazdaság fejlődése csakis ak-kor tartható fenn, ha olyan energiaforrásokra támaszkodik, amelyek hasznosítása összhangba hozható a természeti környezet törékeny egyensúlyával. Ezért fontos, hogy a környezetvéde-lemmel foglalkozzunk felelősen. Az éghajlatváltozás nem pusztán divatos téma: a jövőnkről van szó. Európa vezető szerepet játszik a klímaváltozás miatt kialakult bajok orvoslásában. Ma már egyértelmű té-nyekkel rendelkezünk: tudjuk, hogy bolygónk gyorsabban melegszik, mint valaha és ennek fő oka az emberi tevékenység. Valamennyien érezhetjük e jelenség hatásait. Példának okáért az 1850 óta mért tizenegy legmelegebb évet 1995 után regisztrálták. Könnyen vészjóslónak hangzik minden éghajlatváltozásról szóló álláspont, de mégis eltökélten ki kell mondanunk, hogy cselekedni kell és cselekedni fogunk. Ezek az összetett problémák változatos megoldásokat igényelnek. Az energiaellátás hatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások fejlesztése egyszerre több cél eléré-séhez is hozzásegít bennünket. Csökken a gázkibocsátás, az importfüggőség, stabilabbá válik a piac, illetve lendületet nyer a technológia. Ezen törekvések Magyarország energiapolitikáját is jellemzik, hazánkban is fellelhetők a klímaváltozás problematikájának megoldására hivatott intézmények, programok, szabályozások. Jelen dolgozatomban arra a feladatra vállalkoztam, hogy áttekintsem azokat az erőfe-szítéseket, melyeket hazánk a környezet védelme iránt tesz az energiagazdálkodás terén. Vizsgálódásaim szisztematikáját (egy rövid jogpolitikai alapokról szóló részt követően) az alábbi hármas egység alkotja: az energiatermelés, az energiaszállítás illetve az energiafelhasz-nálás elemzése környezetjogi szemszögből. E munka is összegzéssel, konklúziók levonásával zárul, melyben kitérek a jövő legfontosabb feladataira, kihívásaira is.