Bánlaky Pál és Varga Csaba „Azon túl ott a tág világ” című, 1970-es évek végén írt. munkája szerint a vidékiség egy meghatározott minőségű élet- és gondolkodásmód, sajátos magatartás- és személyiségmodell. A modell érvényességének voltak korlátai, elsősorban a kisvárosokra és az értelmiségre vonatkozóan. Ennek a modellnek a központjában 3 tényező együttese áll, a viszonyítási alap beszűkülése, a helyi hierarchia abszolutizálása és a helyi értékrendhez igazodó életforma. Majd 35 évvel a modell felállítása után érdekes kérdés az aktualitásokon, naprakész példákon keresztül az alapvető jellemzők megléte, érvényessége, azaz hogy, bizonyos dolgok vajon igazolhatóak-e vajon a mai, átalakult, „posztmodern” helyi társadalomban. A konzekvenciák „elkerülése” végett egy átlátható, nyilvános rendszeren keresztül igyekszem megvilágítani a vidékiség régi modelljének átalakulását és mai sajátosságait.