Történeti földrajzi vizsgálatok megalapozásának geoinformatikai módszertani lehetőségei – különös tekintettel a határ menti térségekre

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPénzes, János
dc.contributor.authorPapp, István
dc.contributor.authorvariantIstván
dc.contributor.departmentFöldtudományok doktori iskolahu
dc.contributor.submitterdepTermészettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet
dc.date.accessioned2026-06-13T08:40:56Z
dc.date.available2026-06-13T08:40:56Z
dc.date.defended2026-09-30
dc.date.issued2025
dc.description.abstractA határok és a határmentiség kérdésköre napjainkban is kiemelt jelentőséggel bír, a határtérségek (határzónák) egységes lehatárolása és módszertani meghatározása azonban a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is komoly dilemmát jelent. A hazai határmentiség geoinformatikai elemzései eddig jórészt egy-egy részszakasza korlátozódtak, hiányzott a teljes államhatárt felölelő, települési szintű, történeti dimenziójú vizsgálat. A disszertáció célja ezen módszertani és területi hiányosságok pótlása, bemutatva a teljes magyarországi határszakasz közlekedési hálózatának változásait, valamint a határ menti központok vonzáskörzet-módosulásait. A kutatás újszerű, interdiszciplináris módszertant alkalmaz, amely elősegíti a geoinformatika és a történettudomány közötti tudástranszfert. A módszertan sarokköveit a történeti adatforrások feldolgozása, a statisztikai és hálózatelemzési eljárások (hálózati fokszám vizsgálata), a gridhálós (rácshálós) aggregáció és a hot spot analízis kombinációja, valamint az 1925-ös Közigazgatási Tájékoztató Lapok tapasztalati adataival kalibrált és optimalizált gravitációs (potenciál) modell alkották. A longitudinális hálózati és térszerkezeti elemzések a Trianon előtti (1910) és a jelenkori/Trianon utáni (1926, 2020) állapotok összevetésén alapultak. A felderítő vizsgálat eredményeként a szakirodalomban fellelhető 11 lehatárolási eljárás tipizálásával bevezetésre került a domináns, átmeneti és távoli határmentiség kategóriája, és igazolást nyert, hogy a magyarországi kutatásokhoz egy 36 km-es pufferzóna alkalmazása az ideális. A vasúthálózat vizsgálata kimutatta, hogy a trianoni határmeghúzás tömeges vonalfelszámolásokhoz vezetett, ugyanakkor a nagyobb vasúti csomópontok száz év távlatából is a határ közelében maradtak. A gridháló és a hot spot analízis kombinálása sikeresen hidalta át a hagyományos településpoligonokból adódó torzításokat, jóval pontosabb képet adva a fejlettségi térszerkezetről. A gravitációs modell kalibrálásával sikerült pontosan kimutatni a közvetlenül a határmeghúzás után (1926-ban) végbement elméleti vonzáskörzet-változásokat, azonosítva a terület- vagy központvesztett, illetve a specifikusan megerősödő zónákat. A disszertáció legfőbb újdonságértéke a vizsgált terület teljességében, az önálló történeti adatbázis-építésben, a korabeli úthálózat-rekonstrukcióban, valamint a gridháló-modellezés úttörő alkalmazásában rejlik, amely új, térbeli fókuszú eszközt ad a történészek kezébe a múltbeli térfolyamatok elemzéséhez.
dc.description.abstractThe issue of borders and borderlands remains highly significant today; however, the uniform delineation and methodological definition of border zones present a major dilemma in both international and domestic literature. GIS-based analyses of Hungarian borderlands have so far mostly been restricted to specific border sections, lacking a comprehensive, settlement-level study with a historical dimension covering the entire state border. This dissertation aims to address these methodological and spatial gaps by analyzing transport network changes along the entire Hungarian border and modeling the catchment area modifications of borderline centers. The research employs an innovative, interdisciplinary methodology fostering knowledge transfer between GIS and historical sciences. The cornerstones of the methodology include the processing of historical data sources, network analysis techniques (node degree analysis), a combination of grid-based aggregation and hot spot analysis, and a gravity (potential) model calibrated and optimized using empirical data from the 1925 Administrative Information Sheets. The longitudinal network and spatial structural analyses are based on the comparison of pre-Trianon (1910) and contemporary/post-Trianon (1926, 2020) states. As a result of the exploratory phase, 11 delineation methods from the literature were typified, leading to the introduction of dominant, transitional, and distant borderland categories, confirming that a 36 km buffer zone is optimal for Hungarian border research. The railway network analysis revealed that the border demarcation of Trianon led to mass line closures, yet major railway hubs remained close to the border even after a century. The combination of grid networks and hot spot analysis successfully bridged the distortions inherent in traditional settlement polygons, providing a more precise depiction of the spatial structure of development. Through the calibration of the gravity model, the theoretical changes in catchment areas directly following the border demarcation (in 1926) were accurately mapped, identifying zones that lost territory or centers, as well as those that experienced specific growth. The primary novelty of the dissertation lies in the completeness of the study area, the construction of an independent historical database, the historical road network reconstruction, and the pioneering application of grid-cell modeling, which provides historians with a new, spatially focused tool to analyze past spatial processes.
dc.format.extent131
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/409734
dc.language.isohu
dc.language.isoen
dc.subjecthatár menti terület
dc.subjectgridháló
dc.subjectvonzáskörzet
dc.subjectgravitációs modell
dc.subjectborder area
dc.subjectgrid network
dc.subjectcatchment area
dc.subjectgravity model
dc.subject.disciplineFöldtudományokhu
dc.subject.sciencefieldTermészettudományokhu
dc.titleTörténeti földrajzi vizsgálatok megalapozásának geoinformatikai módszertani lehetőségei – különös tekintettel a határ menti térségekre
dc.title.translatedGeoinformatics methodological possibilities for grounding historical geographical studies – with a special focus on border regions
dc.typePhD, doktori értekezéshu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Nincs kép
Név:
Tézisfüzet
Méret:
2.4 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Nincs kép
Név:
Doktori disszertáció
Méret:
77.47 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Földtudományok Doktori Iskola