Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Amikor eljött az idő, hogy a szakdolgozati témámat megjelöljem, egy kicsit zavarban voltam, hogy a polgári jog körén belül, melyik legyen az a rész, amelyre kiemelt figyelmet fordítsak? Végül – emlékeimben és tanulmányaimban kutatva- megtaláltam azt a témakört, ami már a kezdetektől megragadta a figyelmemet. A történelem folyamán jellemző volt, hogy az emberek, a jogalanyok, minden élethelyzetüket jogi szabályozással próbálták rendezni. Ennek egyik legszembetűnőbb példája, a szerződések változatos és sokszínű megjelenése. De az élet bonyolultabb annál, minthogy minden részletére kiterjedően szerződésekkel szabályozhassuk és ezáltal biztosítsuk önmagunk és értékeink épségét. Jogi tanulmányaim során élénk színfoltnak találtam, hogy vannak olyan területei a jognak, amelyek nem követelik szerződés meglétének feltételét, a felelősség fennállásához. Ezek olyan élethelyzetek, amelyek első hallásra lehetnének egy film forgatókönyvének elemei, de mégis hozzátartoznak a mindennapi életünkhöz, hiszen bárkivel megeshet, hogy véletlenül kiejt egy tárgyat lakásából és az pont egy járókelőnek okoz sérülést Napjainkban a polgári jog szabályozása fogja át ezt a területet. A felelősség a szerződésen kívül okozott károkért megérdemli a figyelmet és a gondos, részletekbe menő rendszerezést, ami esedékessé vált a rendszerváltást követően, a megváltozott gazdasági helyzet miatt. A szakdolgozat írása során magam is felfigyeltem a jelenlegi szabályozás gyengéire, például a kártérítés méltányosságból történő enyhítése, amelyre vonatkozóan húsz évre visszamenőleg döntés nem született. Én is úgy találom, hogy igazságtalan lenne a károsulttal szemben, ha a károkozó kártérítési kötelezettségét meghatározott helyzetére tekintettel enyhítenék. Elégedetten tapasztaltam, hogy a Kodifikációs Főbizottság alapos munkát végzett és teljes figyelemmel igyekezett az esetleges hiányosságokat (például a kár fogalmának meghatározását), vagy az adott Részben indokolatlan szakaszokat (például a 342.§ (1)) bekezdését kiszűrni és helyreigazítani. Szükséges és időszerű a szabályozás frissítése, mert az új, megváltozott helyzetekkel egy időben a Polgári Törvénykönyv is megkívánja, hogy a jelen kor igényeihez igazítsák, mivel az már nem szolgálta teljes körűen a szabályozás teljességét. Örömmel tapasztaltam, hogy az új Polgári törvénykönyv koncepciójában mélyebben és átfogóbban szabályozzák ezt a területet, ami megfelel a mai jogélet minden kérdésének. Bízom benne, hogy a gyakorlati alkalmazása is ezt a célt fogja szolgálni és teljesíti a hozzá fűzött reményeket.