Magyar alanynemesítés története és eredményei
| dc.contributor.author | Bakonyi, K. | |
| dc.contributor.author | Bakonyi, L. | |
| dc.date.accessioned | 2021-06-28T09:58:08Z | |
| dc.date.available | 2021-06-28T09:58:08Z | |
| dc.date.issued | 2018-08-15 | |
| dc.description.abstract | A filoxéra (Dactulosphaira vitifoliae (Fitch) európai megjelenése (1860) és pusztítása után több védekezési mód kipróbálása után az oltványkészítés vált a védekezés leghatékonyabb módszerévé. Ettő1 az időtől kezdve az alanyfajták használata a kötött talajú szőlőkben nélkülözhetetlenné vált. Az alanyfajták használata es nemesítése az 1800-as évek végen Franciaországban (Millardet, Gaset, Courdec, Ganzin Pougnet, stb.), majd Olaszországban (Ruggeri, Paulsen stb.) kezdődött el. A múlt évszázad végen kezdődött hazánkban az alanynemesítés. Több szakember foglalkozott új alanyfajták előállításával. Ezek között Teleki Zsigmond pécsi szőlősgazda munkássága emelkedik ki, aki olyan alanyfajtákat állított elő, mint a Teleki 5C, a Teleki-Kober 5BB, a Teleki-Kober 125AA, a Teleki-Fuhr S.0.4 es a Teleki 10A. A Teleki hibridek a világ szőlőtermesztő országainak nagy részében megtálalhatók, előállításuk után száz év múlva világfajtákká váltak. Az 1970-es években Keszthelyen az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékén Bakonyi Károly es munkatársai foglalkoznak új alanyfajta előállításával es szelektálásával. Munkájuk során több értékes klónt és új fajtát állítottak elő. A hibridek közül a Georgikon 28 alanyfajta erős növekedésével, nagy szárazság- es mésztűrésével tűnik ki. Magyarországon szabadalmi oltalomba részesítették es elkezdődött a felhasználása. Franciaországban a Richter cég szaporítja. Németországban a Geisenheimi Szőlészeti Kutató Intézet 2002-ben országos kísérletbe állította. Keszthelyen az alanynemesítést tovább folytatják, számos kiváló tulajdonsággal rendelkező hibridet értékelnek, amelyek közül néhányat (Georgikon 103, a Georgikon 59-et stb.) fajtaminősítésre bejelentenek. | en |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | International Journal of Horticultural Science, Vol. 8 No. 1 (2002) , 13-17. | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.31421/IJHS/8/1/293 | |
| dc.identifier.eissn | 2676-931X | |
| dc.identifier.issn | 1585-0404 | |
| dc.identifier.issue | 1 | |
| dc.identifier.jatitle | Int. j. hortic. sci. | |
| dc.identifier.jtitle | International Journal of Horticultural Science | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/314129 | en |
| dc.identifier.volume | 8 | |
| dc.language | en | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/IJHS/article/view/293 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | International Journal of Horticultural Science | |
| dc.subject | grape | en |
| dc.title | Magyar alanynemesítés története és eredményei | en |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)