A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS A SZABADIDŐSPORT KAPCSOLATA

Dátum
2020-12-22
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Thanks to today’s accelerated world, the number of mental illnesses has multiplied, and chronic stress, lack of self-confidence, depression are all present in people’s everyday lives. Just as physical activity is essential for the existence of physical health, so physical activity is essential for maintaining and improving mental health. The research examines the mental health and sports habits of the next generation. Focusing on stress management ability, the importance of stress relief. Examining the answers obtained, we primarily compare the sports habits of the examined persons with the mental factors in order to explore the connections. During the research, as a primary procedure, we conducted a questionnaire survey, in the framework of which we analyzed the responses of 331 people. 72.3% of young people living in Debrecen chose grade 3-4 (on a scale of 4) when asked about their degree of stress management skills. In the same survey, 52.5% of young adults who do not engage in sports feel that they have good or near-good stress management skills. A 19.8% higher proportion of athletes responded from their experience that they have good stress management skills than individuals who do not engage in sports or rarely do so. Respondents consider helping concentration (rated 5.8 on a scale of 7) and stress relief (5.8) to be the most important positive effects of sport. Respondents, regardless of which category they belong to in terms of sports habits, consider stress relief as a factor affecting mental health in sport. 85% of athletes and 80.7% of non-athletes consider the stress-relieving effect of sport to be important, so the result presents only a 4.3% difference, which is negligible. Yet this can be accounted for as a positive, as non-athletes are also aware of the widely accepted fact that one of the effects of sport on mental health is stress relief.


A mai felgyorsult világnak köszönhetően a lelki eredetű betegségek száma megsokszorozódott, a krónikus stressz, önbizalomhiány, depresszió mind jelen vannak az emberek hétköznapjaiban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás. A kutatás során a jövő nemzedékének mentális egészségét és sportolási szokásait vizsgáljuk, fókuszálva a stresszkezelő képességre, a stresszoldás fontosságára. A kapott válaszokat vizsgálva, elsősorban a vizsgált személyek sportolási szokásait állítjuk párhuzamba a mentális tényezőkkel, az összefüggések feltárása érdekében. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést végeztünk, melynek keretében 331 fő válaszát elemeztük. A Debrecenben élő fiatalok 72,3%-a választotta a 3-4-es fokozatot (4-es skálán) a stresszkezelő képességük mértékére irányuló kérdés során.  Ugyanezen megkérdezésre, a sporttevékenységet nem végző fiatal felnőttek 52,5%-a érzi úgy, hogy jó, vagy közel jó stresszkezelő képességnek vannak birtokában. A sportolók 19,8%-al nagyobb arányban válaszolták tapasztalataik alapján, hogy jó stresszkezelő képességgel rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem, vagy ritkán végző egyének. A megkérdezettek a sport pozitív hatásai közül a koncentráció segítését (7-es skálán 5,8-ra értékelt) és stresszoldást (5,8) tartják a legfontosabbnak. A válaszadók, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak a sportolási szokások tekintetében, a stresszoldást, mint a sport egy mentális egészségre ható tényezőjét kiemelten fontosnak tartják. A sportolók 85%-a, míg a nem sportolók 80,7%-a tartja fontosnak a sport stresszoldó hatását, tehát csupán 4,3%-os eltérést prezentál az eredmény, ami elenyésző mértéknek számít. Ez mégis pozitívumként könyvelhető el, mivel a sporttevékenységet nem végzők is tisztában vannak a széles körben elfogadott ténnyel, miszerint a sport egyik, a mentális egészségre gyakorolt hatása a stresszoldás.

Leírás
Kulcsszavak
Jogtulajdonos
Dr. Pfau Christa , Kanyó Krisztina Zsófia
URL
Jelzet
Egyéb azonosító
Forrás
Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Évf. 6 szám 4 (2020) , 29-40
Támogatás