A membránkörnyezet és a fehérje konformáció hatása epidermális növekedési faktor receptor ligandkötésére

Abstract

Egyetemi tudományos munkám során epidermális növekedési faktor receptorok ligandkötési affinitását vizsgáltam. Az ErbB fehérjék (ErbB1-4) egymással homo- illetve heteroasszociátumokat hoznak létre, amely a jelátvitel változatosságát eredményezi. Azonban ligandkötésük pontos mechanizmusára vonatkozóan mindmáig megoszlanak a vélemények. Feltételezések szerint a receptor dimerben résztvevő két kötőhely „kommunikál” egymással, azaz ligandkötésük kooperatív: az első ligandmolekula bekötődése elősegíti vagy gátolja az újabb molekula bekötődését. Az előbbi eset a pozitív, utóbbi a negatív kooperativitás. Kísérleteink során arra kerestük a választ, hogy kezeletlen epidermoid karcinóma sejtek ligandkötésére a pozitív vagy inkább a negatív kooperativitás-e a jellemző, továbbá arra is kíváncsiak voltunk, hogy abban az esetben, ha a sejteket különféle, megváltozott fehérje- és membránstruktúrát létrehozó vegyületekkel előkezeljük, mennyiben módosul a ligandkötési affinitás.