Csökkentett nitrogén ellátás hatása őszi búza (Triticum aestivum L.) genotípusok fotoszintetikus válaszreakcióira

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorVeres, Szilvia
dc.contributor.authorSimkó, Attila
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-05-04T07:49:19Z
dc.date.available2017-05-04T07:49:19Z
dc.date.created2017
dc.description.abstractNapjainkban a mezőgazdaságnak az egyik legnehezebb feladata, hogy a fenntartható gazdálkodás elveinek megfeleljen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartósan növekvő mennyiségi és minőségi igényeket úgy kell kielégítenünk, hogy megfeleljünk az egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak valamint a termelés minden esetben haszonnal kell, hogy társuljon. Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy a termelésre alkalmas földterület mérete nem növekszik.Ugyancsak tény, hogy napjaink mezőgazdaságának az egyik legjelentősebb költségét a műtrágyázás jelenti. Ezen okokalapján a kutatásunk során azt a célt tűztük ki, hogy olyan őszi búza genotípusokat kutassunk fel melyek, csökkentett nitrogén ellátás mellett is aktív fotoszintézisre, így megfelelő szárazanyag produkcióra képesek. A kísérlet során 31 genotípust vizsgáltunk, eltérő mennyiségű nitrogén (N) ellátás mellett (optimális és annak ¼ része). A növényeket kontrollált feltételek között, klímaszobában neveltük. Az adatgyűjtés során vizsgáltuk az egyedek hajtásszámát, a hajtás- illetve gyökér szárazanyagtartalmának tömegét és arányát.A fotokémiai aktivitás értékeit klorofill fluoreszcencia indukció módszerrel vizsgáltuk. Mértük az indukciós görbe gyors szakaszának a paramétereit, így az optimális fotokémiai aktivitást (Fv/Fm), a változó (Fm) és az alap (Fo) fluoreszcencia értékét is. Továbbá magas fényintenzitás (1600 molm-2s-1) mellett mértük az indukciós görbe lassú szakaszában meghatározható indikátorait is. Így az elektron-transzport rátát (ETR), a nem-fotokémiai kioltó folyamatok arányát jellemző NPQ értéket, a vitalitási indexet (RFD), az aktuális fotokémiai aktivitást (Yield), az Fo/Fo’ és az 1-qP/NPQ arányokat. Eredményeink szerint néhány vizsgált genotípus a nagymértékben csökkentett nitrogén ellátás mellett is az optimálishoz hasonló fotokémia aktivitással bír. A kisebb nitrogén mennyiség mellett is aktív fotoszintézissel jellemezhető genotípusok egy újabb nemesítési irányt jelenthetnek.hu_HU
dc.description.courseAgrármérnöki MSchu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent49hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/239244
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectBúzahu_HU
dc.subjectNitrogénhu_HU
dc.subjectKlorofill fluoreszcenciahu_HU
dc.subjectFotoszintézishu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleCsökkentett nitrogén ellátás hatása őszi búza (Triticum aestivum L.) genotípusok fotoszintetikus válaszreakcióirahu_HU
dc.title.translatedWheat genotypes under reduced nitrogen supply: changes in chlorophyll fluorescence parametershu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)