A közbeszerzési eljárás lebonyolítása az önkormányzatok szemszögéből
| dc.contributor.advisor | Fézer, Tamás | |
| dc.contributor.author | Szabolcsi, Petra | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2007-11-19T10:05:14Z | |
| dc.date.available | 2007-11-19T10:05:14Z | |
| dc.date.created | 2007 | |
| dc.date.issued | 2007-11-19T10:05:14Z | |
| dc.description.abstract | A közbeszerzési jog egy rendkívül izgalmas területet próbál többé-kevésbé sikerrel szabályozni, mégpedig azt a részét, ahol a közjogi szereplők – állam, önkormányzatok stb.- magánjogi szerződéseket kívánnak kötni egyes szükségleteik kielégítésére. Tehát itt állami megrendelésekről van szó, amelyeket a piac bármely szereplője szívesen lát, hiszen az állam alapvetően biztos fizetőnek tekinthető. Sajnos fontos tényező az is, hogy a beszerzéseket intéző személyek nem a saját pénzükről döntenek, és nem azzal gazdálkodnak ezért általában a piacon elérhetőnél kedvezőbb feltételek mellett köthetőek a szerződések, sokszor puhák a korlátok. Másrészt az adófizetők pénzéről van szó, így annak elköltésében különösen szerepet kell játsszon a nyilvánosság, az ésszerűség, a költséghatékonyság és az ellenőrizhetőség. Logikus tehát, hogy amióta létezik állam, azóta létezik valamiféle közbeszerzés, ha nem is ezt a fogalmat használták, és nem is azt a fogalmat értették alatta, mint ma. Minden kornak és társadalmi berendezkedésnek megvoltak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása mellett szerzett be a mindenkori központi hatalom. Természetesen már az ókori görögök éltek a közbeszerzés adta lehetőségekkel, amely a történelem folyamán végig nyomon követhető, azonban egészen a múlt századig a szóbeli forma volt érvényben. Az első írásbeli szabályozásokat olyan elvek hozták létre, amelyek ma újra nagyon életszerűek. Tulajdonképpen a hazai ipar és a nemzeti piac védelme volt az, ami az írásbeli versenytárgyalások rendszerét életre hívta. Talán nem véletlen, hogy a XIX. század végén a kor nagy beruházásaihoz kapcsolódik az első szabályozás, mégpedig a vasútépítésekhez. Ehhez azonban kellett egy olyan miniszter, mint Baross Gábor, aki a forradalmi újítást véghez merte vinni a Monarchia keretein belül. Ezzel a lépéssel a nemzeti iparvállalatok helyzetbe kerültek még az osztrák vállalatokkal szemben is. Ez még azonban nem szolgálta tudatosan a fenti cél elérését, de megindított egy folyamatot, amely pár év alatt jelentős hazai fejlődést eredményezett. | en |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 67 | en |
| dc.format.extent | 381519 bytes | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/2933 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | közbeszerzési eljárás | en |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Közigazgatási jog | en |
| dc.title | A közbeszerzési eljárás lebonyolítása az önkormányzatok szemszögéből | en |