Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a COVID-19 világjárvány 2020-2022 közötti időszakában felmerült problémákat és megoldásokat egy városi kórház sürgősségi osztályán. A krízis menedzsmenttel kapcsolatos szakirodalom áttekintése után időrendi sorrendben vázolom fel a folyamatosan változó feladatokat és a vezetés reakcióit. Dolgozatomban alkalmazott módszertan esettanulmány. Viszont a több szempontú bemutatást úgy valósítottam meg, hogy az osztályvezetés további tagjait kérdeztem meg, félig strukturált kérdőív alkalmazásával, a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán. Dolgozatomban a kapott eredmények tükrében bebizonyosodott, hogy az egészségügyi dolgozók képesek alkalmazkodni a változáshoz még krízishelyzetben is. Ennek megvalósításában fontos szerep jut a vezetőknek, akik hiteles kommunikációjukkal, példamutatásukkal elő tudják segíteni a változás okozta sokk feldolgozását a dolgozók körében. Az idő múlásával a kezdeti bizonytalanságot fokozatosan felváltotta a változáshoz való alkalmazkodás, de ennek megvalósításához empatikus vezetési módszereket kellett alkalmazni. Az új információkat el kellett juttatni a dolgozókhoz, és a megszerzett ismeretek folyamatos ellenőrzése szükséges volt. Krízishelyzetben az egészségügyi dolgozók alkalmazkodási képességét és kiégésük megakadályozását elősegítette a kongruens kommunikáció. Osztályunkon a szűk keresztmetszetű humánerőforrás ellenére, megfelelő allokációval a lakosság részére a sürgősségi ellátás még egyenlőtlen betegbeáramlás esetében is biztosítva volt.