A szójabab a Távol-Keletről származik, Magyarországon a XIX. században kezdték el termeszteni. A szója világviszonylatban a legfontosabb fehérjenövény, azonban mégis olajnövényként van elkönyvelve. Összesen 129,5 millió hektáron termesztik, ebből a két vezető Brazília és az USA 39-34 millió hektárral, itthon körülbelül 60.000 hektáron terem. Igényes és érzékeny növény, megfelelő szakértelem és körülmények nélkül nem tud jó hozamot produkálni. Itthon a legfontosabb szerepe a takarmányozásban van, azonban felhasználása folyamatosan bővül az iparágakban. Közepes tápanyag igényű növény. Az elővetemény trágyamaradvánvait kitűnően képes hasznosítani, azonban trágyareakciója gyenge, a szerves trágya gyomosítja. Meszezésre terméstöbblettel reagálhat. A szélsőséges időjárás a fehérje- és olajtartalmat befolyásolja, melyek között egyébként is ellentétes növekedés-csökkenés reláció áll fenn, sem az aszály, sem a túlzott csapadék kijuttatása nincs rá pozitív hatással. Termesztése a Dunántúlon a legelterjedtebb, azonban szárítasi lehetőséggel szinte bárhol termeszthető. Ennek sikeressége érdekében fontos az átgondolt termőföld előkészítés és a vetéshez a megfelelő időjárási viszonyok kivárása. Abrakhüvelyesként telepítése különböző kiemelendő előnyökkel jár, például javítja a talajszerkezetet, természetes módon növeli annak szervesanyagtartalmát, megnehezíti a herbicid rezisztencia kialakulását és ágazatilag is jól társítható. Nitrogén-igényének nagy részét a vele szimbiózisban élő Rhizobium baktérium ki tudja elégíteni, ennek jelenlétéhez azonban oltás szükséges. A tábla talaj pH-értékének 6-6,8 körülinek kell lennie. A szója vízigényes, párás környezetet kedvel, kritikus időszak a teljes virágzás, hüvelykötés és magtelés. Összesen körülbelül 470-500 mm vízre van szüksége: a kelés-virágzás alatt 150 mm, virágzástól az első hüvely megjelenéséig 120 mm, majd a beérésig még 200 mm az optimális. Június-júliusban elegendő 2-3 alkalommal öntözni, 40-50 mm-t kijuttatni alkalmanként. A szója főgyökérrendszerű, mely akár 2 méter mélyre is lenyúlhat. Dudvásszárú, optimális magassága 80 cm. Levelei hármasan összetettek, szórt állásúak, fajtajellegzetesek. Öntermékenyülő fürtvirágai a levelek hónaljában helyezkednek el, színük fajtajelleg a fehértől a liláig. Hüvelytermése kinézetében és elhelyezkedésében többféle lehet. Magja okkersárga, köldökszíne fajtabélyeg. Növényvédelmi szempontból külön figyelmet igényel, mivel sok kórokozója a mag bel tartalmát és szerkezetét támadja és másítja. Aratáskor a mag nedvességtartalma alapján kell megválasztani az időpontot. 14-16 %-os állapotban kell elkezdeni és nem halogatni, mivel naponta romlik a minősége. A megfelelő állapot elérését fel lehet gyorsítani vegyszeres szárítással. Alapvetően antinutritív hatású: rontja a táplálék értékesülését, lassítja vagy akár gátolhatja is a növekedést, emiatt különböző feldolgozási eljárásokon kell végig vinni. A szakdolgozatomban a Karintia Kft. két fajtáját, az Atacamát és Kristiant vizsgáltam öntözött és öntözetlen viszonyok között bel tartalomra, termésmennyiségre és jövedelmezőségre. A kísérletet a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kunhegyes határában található két különálló földterületen végeztem. A két terület talaját tekintve agyagos vályog típusú, valamint az öntözött táblán 2021-ben, míg az öntözetlen táblán 2020-ban történt szervestrágyázás. Az öntözést lineárral valósítottuk meg. Két alkalommal történt öntözés, mindkétszer 15 mm vizet juttatunk ki a földterületre május 31-én és július 4-én. A vizsgálatnak több sarkalati pontja volt. Az öntözés hatása a termésmennyiség növekedésére teljes mértékben kimutatható volt. Leszögezhető, hogy mindkét fajta esetében emelkedett a betakarított termésmennyiség az öntözések hatására. Az Atacama esetében 26,33%-kal, míg a Kristian esetében 17,11%-kal emelkedett az öntözés hatására az öntözetlenhez képest. Viszont a Kristian eredménye jól demonstrálta, mennyivel is fontosabb a csapadék eloszlása, mint mennyisége, mivel a 2023.05.17-én esett 113,5 mm eső olyan mértékű stresszt okozott, amelyet az Amalgerolos kezelés sem tudott megfelelően oldani, ellentétben az Atacamával. Másik sarkalatos szempont a kísérletemben a szemnedvesség tartalom alakulása volt az öntözés hatására. Jól megfigyelhető volt, hogy a kísérletemben az öntözés nagymértékben nem befolyásolta a nedvesség tartalmat, mivel mindkét fajtánál mindkét körülményben 10% körüli nedvességtartalom mellett történt a betakarítás. Kimondható, hogy megfelelő öntözés mellet és kedvező időjárási viszonyok esetén nem befolyásolódik a betakarításkori szemnedvesség. A kísérlet fontos szempontja volt, hogy az öntözés milyen módon befolyásolta a szója bel tartalmát. A fehérje tartalmat tekintve nagyobb hatást gyakorolt az öntözés az Atacama fehérje tartalmára, mint a Kristianéra. Az Atacamát tekintve 6,11%-kal nőt, miközben a Kristiané csak 1,03%-kal. A szója olajtartalmát tekintve nem mondható el érdemleges különbség. Továbbá észrevehető volt, hogy a Kristian olajtartalma magasabb volt, mint az Atacamáé, a fehérjetartalom rovására, mivel ezek negatív korrelációban vannak. A kísérlet jövedelmezőségét tekintve mindkét fajtánál elmondható, hogy érdemes volt az öntözés, viszont megfontolandó, hogy ha van lehetőség választani az öntözési formák között, akkor melyiket válasszuk, leszűrve ezt a jövedelmi adatok közötti különbségből. Szumma-szummárum kijelenthető, hogy mindkét fajtánál jobb eredményeket értünk el öntözött viszonyok között, mint öntözetlenül, viszont kimondható, hogy eme kísérletben a két fajtát tekintve az Atacama kulminált.