Blessing Dachollom Datiri A nigériai online aktivizmus fejlődésének elemzése: A #BringBackOurGirls kampány tanulságai Absztrakt A digitális platformok aktivizmusra való felhasználása átalakította a társadalmi mozgalmak láthatóság- és tudatosságnövelési módjait, valamint azt, hogy miképp lehet globális támogatásra mozgósítani és fenntartani a lendületet. A disszertációban az online aktivizmus átalakító erejét vizsgálom a #BringBackOurGirls-kampány esettanulmányán keresztül. A mozgalom arra válaszul jött létre, hogy 2014 áprilisában a Boko Haram elrabolta a nigériai Chibokban található Állami Középiskola 276 iskolás lányát. Az emberrablás globális felháborodást váltott ki, amely a közösségi médiát és más digitális platformokat, különösen a Twittert használta fel a lányok szabadon bocsátásáért való kiállásra, valamint a kormányzati elszámoltathatóság követelésére. A mozgalom mérföldkővé vált a kortárs afrikai női aktivizmusban, kiemelve egyrészt a hashtag-aktivizmus előnyeit, másrészt pedig annak korlátait. A #BringBackOurGirls kampány elemzését az afrikai feminista elméleteknek és a médiahasználatot irányító szükségletek és az abból eredő örömérzet elméletének (Uses and Gratification Theory) keretei között vizsgálom. Ezen kereteken keresztül elemzem, hogyan tették lehetővé a digitális platformok az elköteleződést, a szolidaritást és a globális részvételt. A kutatás árnyalt elemzést kíván nyújtani arról, hogy miképp működik a digitális aktivizmus a nemekre fókuszáló érdekképviseleti kampányokban. Több mint 3,26 millió tweetből álló adathalmaz felhasználásával vegyes módszerű megközelítést alkalmazok, amely integrálja a Twitter-adatok kvalitatív (retorikai) és kvantitatív (számítógépes) elemzését. Az eredmények azt mutatják, hogy az online kampányok globálisan tudatosították az emberrablások tényét, és egyúttal nyomást gyakoroltak a kormányra és a világ vezetőire, hogy sürgősen cselekedjenek a lányok megmentése érdekében. A mozgalom azonban kihívásokba ütközött érdekképviseleti erőfeszítései során, mivel az emberrablások után tizenegy évvel még több mint 80 lány eltűntként van nyilvántartva. A kutatás azt is kimutatja, hogy a hírességek részvétele az online kampányokban jelentősen felerősítette a hashtag-kampány viralitását, rávilágítva mind a popkultúra, mind a digitális platformok hatására a kortárs aktivizmusra. A kutatás egyik kulcsfontosságú jelentősége abban rejlik, hogy fogalmilag leírja a kampány evolúcióját a mozgósítástól a meggyőzésen és a figyelemfelkeltésen keresztül az emlékezetaktivizmus éveken át fenntartható formájáig. Ahelyett, hogy ezt a változást az érdekképviselet folytatásának tekinteném, magának a kampánynak a funkciójában bekövetkezett átalakulásként értelmezem. A tanulmány rávilágít arra, hogyan fejlődnek a hosszú távú online kampányok annak érdekében, hogy megőrizzék a kollektív emlékezetet és – általában az események évfordulói körül – fenntartsák a nyilvános diskurzust. Ez a disszertáció hozzájárul a közösségi média digitális aktivizmusra való felhasználásáról, az afrikai nőmozgalmakról és az online társadalmi mozgalmak változó környezetéről szóló tudományos vitákhoz.

Blessing Dachollom Datiri Analysing the Evolution of Online Activism in Nigeria: Lessons from the #BringBackOurGirls Campaign Abstract The use of digital platforms for activism has transformed the ways in which social movements are able to garner visibility, create awareness, mobilise global support and sustain momentum over time. In this study, I explore the transformative power of online activism through the case study of the #BringBackOurGirls campaign. The movement was created in response to the abduction of 276 schoolgirls of the Government Secondary School, Chibok, Nigeria by Boko Haram in April of 2014. The abductions sparked a global outrage that leveraged social media and other digital platforms, particularly Twitter to advocate for the release of the girls and also to demand government accountability. The movement has emerged to represent a landmark moment in contemporary African women’s activism, underscoring the benefits of hashtag activism on the one hand and its limitations on the other. I situate the #BringBackOurGirls campaign within the frameworks of African feminist theory and the Uses and Gratifications media Theory (UGT). Through these frameworks, I analyse how digital platforms enabled engagement, solidarity and global participation. The research attempts to provide a nuanced understanding of how digital activism functions in gender focussed advocacy campaigns. Using a dataset of over 3.26 million tweets, I adopt a mixed-methods approach integrating both qualitative (rhetorical) and quantitative (computational) analysis of Twitter data. Findings reveal that the online campaigns created a global awareness of the abductions and at the same time, pressured the government and world leaders to act urgently to rescue the girls. However, the movement encountered challenges in achieving the success of their advocacy efforts, as over eleven years after the abductions, over 80 girls remain unaccounted for. The research also demonstrates that celebrity participation in the online campaigns significantly amplified the virality of the hashtag campaign, highlighting the influence of both popular culture and digital platforms on contemporary activism. A key contribution of this research lies in my conceptualisation of the campaign’s evolution from mobilisation, persuasion and creating awareness into a sustained form of memory activism over the years. Rather than viewing this shift as a continuation of advocacy, I frame it as a transformation in the function of the campaign itself. The study highlights how online campaigns that have lasted and become long-term campaigns evolve to preserve collective memory and maintain public discourse usually around the anniversaries of the events. This study contributes to scholarly discussions on the use of social media for digital activism, African women’s movements, and the evolving landscape of online social movements.