Dolgozatunkban megvizsgáltunk 2900 db, Waldhof-i lelőhelyről származó, véletlenszerűen kiválasztott kora szarmata mészvázat, amelyek döntő része a Rissoidae családhoz tartozik és a Mohrensternia biozónával hozható kapcsolatba. Megállapítható, hogy a különböző mészvázakon nem egyforma gyakoriságban fordulnak elő fúrásnyomok, legtöbb a Potamides gamlitzensis egyedeken, legkevesebb a Neritina picta mészvázakon. A fúrásnyomokat létrehozó szervezetek szinte teljesen elkerülték az Acteocina lajonkaireana fajt. A Potamides gamlitzensis mészvázakon lévő fúrásnyomok formája a körtől az oválisig terjedően változatos. Vizsgáltuk továbbá, a fúrásnyomot létrehozó szervezet(ek) helykiválasztó stratégiáit. A statisztikai eredmények kimutatták, hogy a fúrásnyomok eloszlása nem egyenletes a Potamides gamlitzensis, a Hydrobia frauenfeldi és Mohrensternia mészvázak esetében. a Mohrensternia fajok és a Hydrobia frauenfeldi esetében a 2. kanyarulaton felreprezentáltak a fúrásnyomok, míg a Potamides gamlitzensis esetében a fúrások legnagyobb valószínűséggel a 3. kanyarulaton tűnnek fel. A szektorok esetében a helykiválasztás preferenciája leginkább az 5. szektoron figyelhető meg (mely megfelel a 2. kanyarulat 0-90 fokos irányának) a három vizsgált taxon esetében. Emellé néha a 8. vagy 9. szektor társul másodlagos maximumot mutatva, bi- és polimodálissá téve az eloszlást. A fúrásnyomokért felelős szervezetek azonosítása közben ellentmondásokra bukkantunk. A legtöbb érv a Muricidae Ocenebra striata ragadozó csiga szerepét erősíti, de a Polychaeta férgek tevékenysége sem zárható ki. A Neritina picta mészvázakon, a fúrásnyomok mellett, éles peremű, kerekded vagy kissé szabálytalan alakú nyílásokat is kimutattunk, amik Stomatopod rákok támadási nyomaira hasonlítanak.