Szabó József ítélkezés-elmélete
| dc.contributor.advisor | Bencze, Mátyás | |
| dc.contributor.author | Simon, Béla | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-02-24T13:41:26Z | |
| dc.date.available | 2009-02-24T13:41:26Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-02-24T13:41:26Z | |
| dc.description.abstract | Szabó József munkásságát talán kevesen ismerik , - neve még kevésbé hangzatos, mint például Jhering-é, Kant-é vagy éppen Kelsen-é - oka a sajátos magyar történelmünk, pedig munkássága nemzetközi szinten is kiteljesedhetett volna. Elévülhetetlen érdemeket szerzett kortársaival egyetemben a háború utáni tudományos, szellemi élet újjáélesztésében. Munkásságát sajnos nem tudta kiteljesíteni. Korszakalkotóak voltak elméletei, amelyeket kiváltképpen külföldi szerzők hatása alakított ki. Téziseinek központi vetülete az ítélkezések, a jogalkalmazás során a bírót és magát az ítéletet befolyásoló tényezők alkotják. Elsőként 1938-ban „A jog alapjai” című munkája jelent meg, ami még alcímében (Különös tekintettel a nemzetközi jogra) visszautal a korábban őt foglalkoztató tudományterületre, bár azzal már nincs különösebb kapcsolatban. A következő jelentős műve „A jogászi gondolkodás bölcselete”, ami 1941-ben jelent meg és az előzőekben tárgyalt művének kibontakoztatása. Ebben bemutatja, hogy miképpen befolyásolja a jogászi gondolkodást a jog létének és érvényesülésének alapjait meghatározó emberi alanyiság. A logikai elmélettel szemben felhozott egyik ellenérve a szerzőnek, miszerint nem lehet a jogalkotás egyenlő és ugyanaz mint a jogalkalmazás. A jogalkalmazásnak többet kell tartalmaznia, valami másnak és egyben újnak kell lennie.Szabó József teóriájának alapvető vetülete az alanyiságban kereshető, ez jelenti a jog egységét. A szubjektivitás főszerepe a jog alanyi felfogásával jellemezhető, illetve a tapasztalati megismerésen. Alapvető kérdés hogy a jogot az ember mint önmagától elvonatkoztatott dolgot ért vagy hogy az alany önmagán kívül mit tapasztal. Az előbbi az idealizmus szüleménye volt, míg ennek a helyébe lépett, a mára is jellemző önmagunkban való probléma illetve megoldás keresése. Szabó József ítélkezés-elmélete harmadik nagy jelentőségű művében bontakozik ki igazán. Ez a „Hol az igazság?” címet viseli, az alcíme viszont ebből a szempontból még inkább kifejező „A bíró lélektani problémái”. Ez a műve 1942-ben jelent meg, ami még inkább a mélylélektan kutatási eredményeire helyezi a hangsúlyt.a jogtételek elengedhetetlen velejárója az értelmezésük. A tételes jog önmagában nincs megtöltve értelemmel mindaddig, míg a bíró azt ítéletbe nem foglalja. Konkrétan csak a jogtételekből nem fogja tudni megismerni a logika útján az igazságot.A bírónak kutatnia kell az igazságot a jogértelmezés során, amit a konkrét jogesetek körében is meg kell tenni. A jogeset valóságának megállapítása azonban bizonytalanságokat okoz, mivel azokat a tényeket, amelyek felett ítélnie kell, a bíró nem tapasztalja közvetlenül. A bíró tehát bizonyítékokra van utalva, a tényállásra pedig csak következtetni tud. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 42 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78864 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | kriticizmus | en |
| dc.subject | szillogizmus | en |
| dc.subject | szubjektivizmus | en |
| dc.subject | mérlegelési jogkör | en |
| dc.subject | tömegpszichózis | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Szabó József ítélkezés-elmélete | en |