Őshonos sótűrő növényfajok terjedése hazai közutak mentén és az európai úthálózatban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMolnár, Attila
dc.contributor.authorBak, Henrietta Mária
dc.contributor.departmentDE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2021-11-08T13:33:21Z
dc.date.available2021-11-08T13:33:21Z
dc.date.created2021-11-08
dc.description.abstractAz elmúlt évtizedekben az úthálózat jelentős mértékű bővülése tapasztalható. Ez a robbanásszerű növekedés szerepet játszik bizonyos növényfajok utak mentén való terjedésében. A közutak téli időszakban végzett, csúszásmentesítő, elsősorban NaCl-dal történő sózása elősegíti a sótűrő (halofil) növények terjedését. Idegenhonos sótűrő fajok megjelenése mellett, őshonos sziki növényfajaink terjedése is tapasztalható közutak mentén. Kutatásunk alanyául öt őshonos sótűrő fajt választottunk, ezek a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina), a magyar sóvirág (Limonium gmelinii subsp. hungaricum), a közönséges szikipozdor (Podospermum canum), a közönséges mézpázsit (Puccinellia distans) és a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia media) voltak. Jelen vizsgálatban feltérképeztük modellfajaink közutak mentén való előfordulásait, vizsgáltuk reproduktív jellemzőiket és sótűrésüket, valamint, hogy út menti előfordulásukat milyen tényezők befolyásolják. A felmért 517 út menti mintavételi pontból mindössze 27 olyan volt, ahol modellfajaink egyike sem volt jelen. A leggyakoribb, és legtöbb egyedet (18952) számláló faj a P. distans volt. A 14 különböző konyhasó-koncentrációjú közegen végzett csíráztatásos kísérletünk rávilágított modellfajaink jelentős sótűrésére és bizonyította, hogy a NaCl szignifikáns hatással van a vizsgált fajok magjainak csírázására. Megállapítottuk, hogy az egyéb halofitonok fajszáma, a forgalom intenzitása és a környező tájban (környező flóratérképezési kvadrátokban) való jelenlét négy modellfajunk esetében is szignifikánsan pozitívan függött össze az út menti megjelenéssel. Úgy tűnik, hogy a környező táj egyelőre erősen meghatározza az útszegélyben való előfordulást. Azonban a tény, hogy a leggyakoribb modellfajunk út menti megjelenésére már nem volt szignifikáns a környező tájban való előfordulás hatása, azt mutatja, hogy a növekvő forgalommal és úthálózattal, illetve az út menti állományok növekvő magprodukciójával modellfajaink elérhetik a terjedésnek azt a fázisát, amikor az utak mentén is hatékonyan terjednek a környező tájban való jelenléttől függetlenül.hu_HU
dc.description.correctortben
dc.description.courseBiológia BSchu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent26hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/324173
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectőshonoshu_HU
dc.subjecthalofiton
dc.subjectLimonium gmelinii
dc.subjectPodospermum canum
dc.subjectFestuca pseudovina
dc.subjectPuccinellia distans
dc.subjectSpergularia media
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományokhu_HU
dc.titleŐshonos sótűrő növényfajok terjedése hazai közutak mentén és az európai úthálózatbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)