Energiahordozók kitermelésének országok szerinti összehasonlítása

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzőke, Szilvia
dc.contributor.authorDalmi, Attila
dc.contributor.departmentDE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-26T10:38:09Z
dc.date.available2010-05-26T10:38:09Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-05-26T10:38:09Z
dc.description.abstractDolgozatomban a négy legelterjedtebb energiahordozó, a földgáz, szén, uránérc és kőolaj termelési mennyiségeit elemeztem országok szerint. Célom volt egy átfogó kép készítése az energiaszektor elmúlt 20-30 éves teljesítményéről. A földgázról szóló fejezetben fő hangsúlyt a trend függvényének kiszámolása kapott. Ennek eredményeképpen 2011-ben a világon összesen megközelítőleg 3920 milliárd m3 földgáztermelés várható. A szén bányászatának tárgyalásakor külön említésre került a kínai bányászati tevékenység felfutása. A szén környezetszennyező és egészségkárosító hatása miatt fejlettebb régiókban visszaszorult alkalmazása. Az uránérc taglalásakor az aktívan termelő országok mellett szót ejtettem a hazai atomerőmű helyzetéről. Magyarországon Paks biztosítja az áramellátás 40%-át, míg a világon 15-16% az aránya az atomerőművekből származó áramnak. Ezután két lehetséges megvalósításra váró projektet ismertettem, melyek az olcsó elektromos áram szolgáltatásához járulnának hozzá, az ITER-t és a Desertec-t. Az ITER-ben magas hőmérsékleten tartott plazma segítségével terveznek pozitív energiamérlegű folyamatot létrehozni. A Desertec Afrika északi részét behálózó nap és szélerőmű rendszer lesz, amennyiben megvalósul. A kőolaj kitermelésének leírásakor az országok termelési megoszlásának változását ábrázoltam. Az elemzésből megállapítható, hogy az Egyesült Államok és Oroszország helyett közel-keleti országok biztosítják egyre inkább az olajtermelést. Rövid bemutatót készítettem a Hubbert függvényről és ehhez kapcsolódóan az ERoEI (Energy Return on Energy Invested) fogalmáról. A Hubbert függvény segítségével az olajkitermelés várható mennyiségére lehet számításokat végezni. Az ERoEI értékkel a különböző energiatermelő technológiák energia beruházási igényét és ebből előállított nyereségét lehet arányba állítani. A szakdolgozat zárásaként elemzésre került a világ összes energia termelése és fogyasztása, GDP értékének és olaj árának összehasonlításával egyetemben. A dolgozattal megvilágítási kísérletet tettem arra, hogy részben összefüggésbe hozható a 2008-as gazdasági válság az energiaszektor problémáival.hu_HU
dc.description.courseInformatikai statisztikus és gazdasági tervezőhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent35hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96714
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectenergiahordozóhu_HU
dc.subjectkitermeléshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Gazdaságelemzéshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Statisztikahu_HU
dc.titleEnergiahordozók kitermelésének országok szerinti összehasonlításahu_HU
dc.title.translatedComparison of energy sources production by countrieshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (GVK)