BEVEZETÉS: A mai világban felértékelődött az egészség; főleg az értékeli fontosságát, aki a hiányától szenvedve tapasztal meg valamilyen betegséget. Munkám során sok stroke-on átesett beteggel találkozom gyógytornászként. Saját munkám kontrolljaként, és e betegség nagy népegészségügyi fontosságáért találtam időszerűnek, hogy ebben a témában kutassak. Hiába jobbak e betegség terén a halálozási mutatók napjainkban a ’80-as évekhez képest, a betegség előfordulása ma egyre gyakoribb, és sajnos a fiatalabb korosztályt is egyre többször sújtja. A halálozási mutatók azért javulhattak, mert egyre jobb az egészségügyi kezelés - ellátás, és a prevenció. Az orvostudomány technológiai fejlődése napjainkban robbanásszerű. Ma már műtéteket tudnak végezni robotok segítségével (Da Vinci projekt), vagy akár nővéreknek segítenek az ételosztásban (Magyarország, Honvéd Kórház). A nagy létszámú stroke betegek ellátásának fizikai nehézségei a rehabilitációs osztályokon hozza magával azt az igényt, hogy a gyógytornászok bizonyos munkafolyamatait gépesítéssel könnyebbé tegyük, főleg, ha az a beteg számára még eredményesebb gyógyulást eredményezhet. Ilyen például a témámul választott felső végtag CPM (Continuous Passive Motion, folyamatos passzív mozgató)- gép. Dolgozatomban arra vagyok kíváncsi, hogy a felső végtagot folyamatosan passzívan mozgató gép milyen hatással van a stroke betegség talaján kialakuló vállproblémákra, kiemelve a fájdalmat, a váll mozgásán keresztül a váll funkcióira? ANYAG és MÓDSZER: A kutatást a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Központi Rehabilitációs Osztályán végeztem, az itt kezelt stroke-os betegek körében, meghatározott időszakban. 2 csoportot vizsgáltam: I. A 2005.szeptember 01-2006. február 20-a között az osztályon fekvő összes stroke-os beteg közül kerültek ki a kontroll csoport tagjai, azok akik a gép hiánya miatt még nem kaptak CPM kezelést, de a kritériumoknak való megfelelés során kaphattak volna. 16 fő került be a kontroll csoportba. II. 2013.szeptember 01- 2014.02.20-a között az osztályon fekvő összes stroke-os beteg közül kerültek ki az eset csoport (vagy intervenciós csoport) tagjai, azok, akik a vizsgálati kritériumoknak megfeleltek, és kaptak CPM kezelést. 28-an kerültek be az eset csoportba. Ők minimum 10 alkalommal, napi egyszer 20 percen át kaptak Artromot S3 típusú géppel passzív átmozgató kezelést. Az adatgyűjtés a MedSol program adataiból, majd a betegek kórlapjaiból történt. Az osztályon történő kutatáshoz, az adatokba való betekintéshez/ kezeléséhez megkaptam a kórház Ápolási Igazgatójától az engedélyt (1.számú melléklet). Az adatokat a Microsoft Office Excel program segítségével rögzítettem és elemeztem. Vizsgálatomban összehasonlítottam az eset- és kontroll csoport tagjait:

• a mindennapi élettevékenységükön keresztül a FIM skála és a Barthel-index felvételi és távozási pont értékei alapján;
• a FIM skála önellátási részpontjainak (érkezési-távozási) változásán át, mely azt mutatja meg, hogy amennyiben fejlődött a páciens felső végtagjának funkciója, akkor ez a részpont is emelkedik
• nem, kor, testfél érintettség alapján. EREDMÉNYEK:

1. Az adott időszakokban az összes stroke beteg 28,6 %-a került be az eset csoportba, és 47% a kontroll csoportba.
2. Mindkét időszakban a női betegek voltak többen a férfiakhoz képest.
3. A kontroll csoportban az átlagéletkor 69,9 év volt, míg az eset csoportban 66,2 év volt. A 2005.09.01-2006.02.20-ig az összes stroke beteg átlagéletkora 68,3 év, míg a 2013.09.01-2014.02.20-ig az összes stroke betegéé 68,1 év volt. Ezen belül a 65 év alatti átlagéletkorúak az összes stroke betegek csoportjában 2005-09.01-2006.02.20-ig 29,4 %-ot tesznek ki, míg a 2013.09.01-2014.02.20-ig tartó időszakban 40,8%-ot.
4. A Barthel-index összes pontértékének átlagos javulása a kontroll csoportban 34 pont, az eset csoportban 22,3 pont.
5. A FIM összes pontértékének átlagos javulása a kontroll csoportban 27,5 pont, míg az eset csoportban 14,3 pont.
6. A FIM önellátás részpontjának átlagos javulása a kontroll csoportban 7,94 pont, az eset csoportban 8,04 pont. A p-érték 0,109.
7. A fájdalom a VAS (Vizuál Analóg Skála) alapján a kontroll csoportban 1,31 pontnyi javulást mutatott, míg az eset csoportban 2,71-et. A p-érték <0,001. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, MEGBESZÉLÉS:
8. Az adott időszakban eltérő mennyiségű páciens bekerülését a kontroll csoportba az eset csoporthoz képest az osztályon végbemenő profilváltás magyarázhatja.
9. A szakirodalom szerint stroke betegségben „jellemző nem: férfiak, nők egyaránt megbetegedhetnek, az arány életkorfüggő” [16]. E szerint a fiatalabb korosztályban több a férfi, az idősebbek közt a nő. Ha a betegek átlagéletkorát figyelembe vesszük (69,9 és 66,2 év, illetve 68,1 és 68,3 év, itt már a női betegek vannak túlsúlyban a szakirodalomban is.
10. Egyre több az egyre fiatalabb, kevésbé idős a stroke-osok között, ezt az osztályon mért értékek is alátámasztják: míg a 65 év alattiak aránya a 2005/06-os időszakban 29,4 % volt, addig a 2013/14-es időszakban 40,8 % volt az összes stroke beteg körében.. 4.-5.-6. A FIM skála és a Barthel-index összpontszámának javulása mindkét esetben a kontroll csoportban jobb volt. Viszont ezen belül a FIM skála önellátási szakaszának átlagos javulása kis mértékben az eset csoportban volt jobb, de a p-érték 0,05-től nagyobb volt, így az eredmény nem szignifikáns. A CPM gép hatásosságának vizsgálatára a fent említett 2 skála összértéke nem alkalmas, mert az önellátáson kívül a többi tevékenységhez tartozó funkció (alsó végtag funkciói, ürítési funkciók, stb.) torzítja az eredményt, viszont az önellátási részpontszám alakulása alkalmas, ott a váll funkciója szükséges minden tevékenységhez.
11. A fájdalom csökkenése a kontroll csoportban szignifikánsan jobb volt.

A váll funkcióin, a vállproblémák nagy részén szignifikánsan nem javított ez a kezelés, de a vállfájdalmon szignifikánsan csökkentett, ezért fontos szerepet tölthet be a gyógytornász munkájában a CPM gép, ha a kezelések sorában megfelelő helyen alkalmazzák, pl. az aktív technikákat előzze meg a CPM, s utána a kevésbé fájó ízülettel hatékonyabb lehet az aktív fizioterápia is.