MANGALICA SERTÉSÁLLOMÁNY SZAPORODÁSBIOLÓGIAI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNovotniné Dankó, Gabriella
dc.contributor.authorMátyus, Dániel
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-01-06T13:56:51Z
dc.date.available2025-01-06T13:56:51Z
dc.date.created2024-10-24
dc.description.abstractA mangalica a céltudatos tenyészkiválasztásnak köszönhetően a világ legkiválóbb zsírsértésévé vált. Ősei a Magyarországon honos primitív sertésfajták, az alföldi, a bakonyi, a szalontai. A fajta tenyésztése az 1970-es évek elejéig jelentősen visszaesett, főként annak következtében, hogy a piacon megnőtt az igény a soványabb sertéshús iránt. Az afrikai sertéspestis (ASP) jelentős visszaesést okozott a mangalica tenyésztésben, amit jól mutat az a tény, hogy 2019-re a korábbi 222 tenyészet száma 197-re csökkent. Azonban az elmúlt évtizedekben újra előtérbe került a fajta iránti érdeklődés, és napjainkra az állományuk száma ismét emelkedő tendenciát mutat a Mangalicatenyésztők Országos Szövetsége (MOE) munkájának köszönhetően. A hazai fogyasztók érdeklődését is felkeltették a mangalica termékek továbbá nagy jelentőséggel bír a spanyol piacra exportált duroc kannal keresztezett végtermék sonka (Serrano sonka) ami nagy gasztronómia értékű termék. A mangalica sikerének hátterében elsősorban az áll, hogy az elmúlt kétszáz év során tenyésztők szaktudása és kitartó munkája eredményezte a fajta nemesítését. A mangalica a 19. század közepétől a magyar húsipar alapvető szereplője volt, és alapanyagul szolgált a világhírű csabai és gyulai kolbász, valamint a Pick és Herz szalámik előállításához. A mangalica lassabb növekedésű és korán zsírosodó sertés, amely kiemelkedő legelési képességekkel rendelkezett. Bár húsmennyisége csak az 50-60%-a a modern sertésekének, a húsminősége kiemelkedő, mivel rendkívül ízletes, és ásványi anyagokban, valamint mikroelemekben gazdagabb. Magas szárazanyag- és zsírtartalma révén különösen alkalmas szárazáruk, például kolbász, szalámi és sonka előállítására. A mangalicahús annyira elterjedt, hogy a hazánkban egyre népszerűbb fine dining gasztrofesztiválok kedvelt és elismert résztvevőjévé vált. Ennek eredményeként a fiatalabb generációk is érdeklődést mutatnak a mangalica iránt, így ősi fajtánk új fogyasztói réteget vonzott magának. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete szerint a mangalicatenyésztés a piaci nehézségek ellenére is stabilnak bizonyult. A prémium termékek révén sikeresen elkülönült a hagyományos sertéspiactól, függetlenítve magát mind a tenyésztés, mind a termelés, mind az értékesítés terén. Különösen örvendetes, hogy a hazai állományban jelenleg körülbelül 9500 tenyészkoca található. A BIO-GOODS Kft. újcsanálosi mangalica telepén végzett kutatásom a kocák kondíciópontja és a reprodukciós tulajdonságok összefüggéseit vizsgálta 2021 májusa és 2024 októbere között, több mint 1500 fialás adatainak elemzésével. A kutatás során a kocák napi takarmányadagját először 2 kg-ra, majd elhízás miatt 1,8 kg-ra csökkentették, amely látható javulásokat hozott. Az alomsúly és a született malacok számának változékonyságát három szempont alapján rendszereztem. A mangalicák jellemzően alacsonyabb reprodukciós számokkal rendelkeznek, átlagosan 6,44 élő malac/fialás mellett, és a születéskori elhullás is magas, 0,57. A kutatás rávilágított, hogy a csoportos tartás és az infrastrukturális hiányosságok jelentősen befolyásolják a reprodukciós teljesítményt. A magas kondíciópontszámú kocák (4-5-ös pontszám) jellemzően kevesebb malacot fialnak, de azok súlya nagyobb. A vizsgált időszak végére a malacok átlagos testtömeg-gyarapodása 205 g/nap volt, ami megfelelőnek számít. A csoporton belüli hierarchia miatt a domináns egyedek gyakran több takarmányhoz jutottak, ami hozzájárult az elhízásukhoz. A kutatás során kiderült, hogy a kocák kondíciója és a takarmányozási technológia közötti összefüggés kulcsszerepet játszik a reprodukciós eredményekben, és a jövőbeni fejlesztések során figyelembe kell venni a csoportos tartás és a kondíciópontozás hatásait.
dc.description.courseMezőgazdasági mérnök
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent36
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/384347
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectmangalica
dc.subjectszaporodásbiológia
dc.subject.dspaceMezőgazdaságtudomány
dc.titleMANGALICA SERTÉSÁLLOMÁNY SZAPORODÁSBIOLÓGIAI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Mátyus_Dániel_szakdolgozat_nyilatkozat_nélkül.pdf
Méret:
1.23 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)