A szakdolgozatomban a fordítást követő elemzési részben azokat a fordítói nehézségeket elemeztem, amelyek a szöveg legnagyobb részének fordítására jellemzők voltak. Ezek közül is próbáltam csak néhány főbb problémát kiemelni és példákkal alátámasztani. Az olasz szövegben szereplő angol nyelvű kifejezéseknél felmerült bennem a kérdés, hogy megőrizzem-e én is a fordítás során az angol nyelvű kifejezést a magyar szövegben. Más dokumentumok fordítását olvasva azt a következtetést vontam le, hogy érdemesebb meghagyni mindaddig, amíg az nem zavaró az olvasó számára a szöveg megértésében. Több helyen zárójelben feltüntettem az angol nyelvű kifejezést a fordítás mellett, ezáltal megjelölve az eredeti meghatározását. Ezt azért is találtam fontosnak, mert számomra is hasznosnak bizonyultak a megértéshez, valamint a fordításhoz azok az eredeti nevükön feltüntetett kifejezések, amelyekről angol nyelven történő keresésükkor több információt lehet találni, mint olasz vagy magyar nyelven. Ezeken túl nehézséget okoztak a szakszavak fordításai. A szakkifejezések és az azokra vonatkozó kijelentések fordításánál fontos a megfelelő háttérismeret. A megfelelő háttérismeret hiányából fakadóan több szakmai dokumentumot és cikket olvastam át a forrásnyelvi szakkifejezéshez párosítandó célnyelvi terminus megtalálásához, továbbá annak helyes használatához. A dolgozatom fordítási nehézségeinek harmadik csoportját az intézménynevek és a különböző cselekvési tervek, programok fordítása alkotja. Ezeknél fontosnak tartottam, hogy valamilyen formában feltüntessem eredeti megnevezésüket is a magyar nyelvű szövegben, ezzel elkerülve azok helytelen használatát, valamint meghagyva az olvasó számára annak megismerési lehetőségét. Összességében az említett három, főbb fordítói nehézségeimnél egyaránt kijelenthető az a következtetés, hogy fontos más hasonló dokumentumok megismerése, a témában való tájékozódás, a háttérismeret bővítése, valamint az intézmények esetében, azok funkciójának feltárása.