A kutyák kommunikációja
| dc.contributor.advisor | Kis, Tamás | |
| dc.contributor.author | Tassonyi, Márk | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2014-04-15T06:37:55Z | |
| dc.date.available | 2014-04-15T06:37:55Z | |
| dc.date.created | 2014-04-13 | |
| dc.date.issued | 2014-04-15T06:37:55Z | |
| dc.description.abstract | Dolgozatomban a kutyák kommunikációjával foglalkozom és azt a hipotézist szeretném megerősíteni, hogy viselkedésben és intelligenciában a kutyák hasonlítanak leginkább az emberre. Ez alatt, olyan viselkedéseket értek, amelyek magas intelligenciaszintet feltételeznek. Témaválasztásomhoz nagyban hozzájárult, hogy két éve boldog gazdája vagyok egy magyar vizslának, aki rendkívül érdekes személyiséggel rendelkezik. Bár minden kutyatulajdonos ezt mondja és a saját jószága a legkedvesebb, legokosabb számára. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolom, hogy az én szőrös barátom Rami, különleges kutya. Emellett mindig is érdekelt a társas érintkezés, a kommunikáció, hogy milyen változatos módokon tudjuk az üzeneteinket eljuttatni másokhoz a nyelv segítségével, vagy akár szavak nélkül. De mi is a kommunikáció? „Kommunikáció minden, amit a másik ember jelenléte, megjelenése vált ki meghatározott csatornákon át, és amely a másik emberre és a kommunikációs szituációra vonatkozik.” (Buda, 181.) Ennél azonban többről van szó. Főleg akkor, ha a kutyák kommunikációját vizsgáljuk. Általánosabb értelemben a kommunikáció információcserét jelent egy feladó és egy címzett között. Ebből következik, hogy a kommunikációnak négy fontos eleme van: a feladó, az üzenet, a csatorna és a vevő. Mind a négy elem tulajdonsága fontos hatást gyakorol a kommunikációs folyamatra. (Forgács, 133.) Másképp lépünk interakcióba barátainkkal, munkatársainkkal, hivatalos személyekkel, feletteseinkkel, vagy akár a kutyánkkal. Kommunikáció során elsődleges eszközként a nyelvet használjuk, hiszen ennek segítségével tudjuk legjobban kifejezni gondolatainkat, szándékainkat. „[…] nem elég csupán szájjal beszélni, az egész lény szólaljon meg: a szem, az arc, a kéz, a hang, mind, mind vegyen részt a kifejezésekben.” (Montágh, 68.) Ebből kiindulva kommunikáció nincs metakommunikáció nélkül. A nem verbális kommunikáció a közlés szándékolt tartalmán túl nyújt információt. Emberek esetében is nagyon fontos a metakommunikáció, hiszen rengeteg dolgot elárul az interakcióban résztvevő személyekről. A gesztusok, a mimika, a tekintet, a testtartás, a térközszabályozás kiemelten fontos, ha a kutyák kommunikációjáról beszélünk. Ezek általában önkéntelen jelzések, azonban ha hatékonyan akarunk a kutyával kommunikálni meg kell tanulni tudatosan használni és értelmezni ezeket a metakommunikációs eszközöket, hiszen a kutyák nem tudnak beszélni, így esetükben csak a testbeszédre hagyatkozhatunk, hogy megértsük őket. | hu_HU |
| dc.description.corrector | BK | |
| dc.description.course | Kommunikáció- és Médiatudomány | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 24 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/189004 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Kommunikáció | hu_HU |
| dc.subject.dspace | Állati kommunikáció | hu_HU |
| dc.title | A kutyák kommunikációja | hu_HU |