A borsó az emberiség egyik legősibb és legfontosabb tápláléka, étkezésünkben betöltött szerepe már évszázadok, de bizonyos feljegyzések során, akár már évezredek óta nyomon követhető. Állítólag XIV. Lajos francia király étrendjében is már szerepet kapott a borsó, itt írták le először és mint zöldségféle, a saláta után a legkorábban piacra dobott élelmünk. Kiváló beltartalmi és tápértékeinek köszönhetően nem csoda, hogy mára már az egész világon elterjedt a borsó hasznosítása, akár szántóföldön, akár a kertészetben. Mivel felhasználhatósága sokrétűnek tekinthető, ezért előállítása, termesztése is sokféleképpen működhet. A növény termesztése az egész világon, de hazánkban is eltérő technikai színvonalon valósul meg. Jellemzően az aszályosabb, szárazabb, a borsó számára kedvezőtlenebb éghajlati tulajdonságokkal rendelkező területeken a növény termesztése kevésbé válik sikeressé. Mind a mellett, kijelenthető, hogy a klímaváltozásnak köszönhetően, a hazánk éghajlata is változáson megy keresztül. Megnőtt az időjárási szélsőségek előfordulása és az aszályos évek gyakorisága is és az eddig átlagosnak tekintett évek előfordulása csökken. Ezért hangsúlyozom a termesztés menetének minél gondosabban, precízebben történő kidolgozását, a szükséges agrotechnikai elemek összehangolását. Sajnos az időjárás negatív hatásait és termesztési területünk hátrányos tulajdonságait megváltoztatni nem tudjuk, azonban károsító hatásukat tudjuk mérsékelni és pozitív, termésnövelő hatásait pedig meg tudjuk növelni. Azonban mindezen tényezők összehangolásához ismernünk kell a területeink adottságait, éghajlatunk sajátosságait és azt, hogy ezek miképpen tudják befolyásolni a termesztésünket. Ezen dolgok ismeretében már csak a megfelelő biológiai alapot, azaz a termőterületünk tulajdonságaihoz illő fajtát kell választanunk. Ha kellőképpen megismertük a termesztésre szánt területünk jellegzetességeit, felmértük az agrotechnikai lehetőségeinket, a szükséges feltételeket igyekeztünk biztosítani és sikerült a megfelelő fajtát kiválasztanunk, akkor gazdálkodásunk sikeresen működhet, akár a szélsőséges körülmények ellenére is. Összességében elmondható, hogy a borsó öntözés nélküli termesztése meglehetősen kockázatos. Fontos számára az egyenletes és megfelelő vízellátás. A szükséges vízmennyiség megteremtése kell, hogy alapot jelentsen termesztése során, hiszen a többi pozitív hatású tényező, mint például ez esetben a kedvező előveteményhatás, nem tudja kifejteni hatását, nem tud megmutatkozni. Továbbá megfigyelhettük, hogy nem csak tenyészidőszak 39 csapadékmennyisége, hanem a télen leesett csapadék mennyiség is fontos terméshozamot meghatározó tényező. Ezért fontosnak tartom a télen talajba jutott csapadék megőrzését, elérhetőségét a növény számára. Az is bizonyosságot nyert, hogy különböző borsó fajták eltérően reagálnak a csapadék mennyiségére, eloszlására és eltérőképpen képesek reagálni az évjáratok negatív hatásaira. Mindezért elengedhetetlennek tekintem a megfelelő körülmények megteremtését borsó termesztés esetében vagy a kellemetlen hatások mérséklését, ellensúlyozását. Ha a szükséges vízmennyiséget nem kapja meg, nem tudja a megfelelő tápanyagokat felvenni a talajból, ugyanis azok a talajnedvességével kapcsolatba lépve folyékony állapotba kerülnek és így képes a növény hozzáférni, hasznosítani. Az ellenállóképessége szintén csorbát szenved és fejlődése nem egyenletes, ütemtelen, elhúzódó. Ezért gondolom a vízszükségletének megteremtését a legfontosabb eljárásnak a borsó termesztésében.