Krónikus Mozgásszervi Panaszok és a Mentális Egészség Kapcsolata Egyetemi Dolgozók Körében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPaulik, Edit
dc.contributor.advisorKőrösiné Horváth, Edina
dc.contributor.advisordeptSzegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézethu_HU
dc.contributor.authorSisak, Anita
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentLukács, Balázs
dc.contributor.opponentLukács, Anita
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megelőző Orvostani Intézet::Népegészségügyi Medicina Nem Önálló Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2020-01-06T09:14:45Z
dc.date.available2020-01-06T09:14:45Z
dc.date.created2019-10-31
dc.description.abstractAz Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF 2014) adatai szerint a felnőtt magyar lakosság körében a krónikus mozgásszervi betegségek előfordulása igen gyakori, valamint jelentős terhet jelentenek a mentális betegségek is. Szakirodalmi adatok szerint megfigyelhető a két betegség együttes előfordulása, de ezek összefüggése, egymásra gyakorolt hatása még nem teljesen tisztázott. Jelen kutatás célja a krónikus mozgásszervi panaszok és a depresszió gyanú előfordulási gyakoriságának, ezek egymással, illetve szubjektív egészségi állapottal való összefüggésének feltárása egyetemi dolgozók körében. Az adatok gyűjtése a foglalkozás-egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötötten történt a Szegedi Tudományegyetemen. Önkitöltéses kérdőíves módszerrel mértük fel a dolgozók demográfiai adatait, az életmóddal, munkahelyi környezettel összefüggő kockázati tényezőit és egészségi állapotának objektív, illetve szubjektív jellemzőit. A mozgásszervi betegségek kapcsán a fájdalomra, ízületi merevségre kérdeztünk rá, a depresszió gyanúját a PHQ-2 („Kérdőív az Ön egészségi állapotáról”) kérdőív eredménye (PHQ-2 score≥2) alapján állapítottuk meg. Az adatok feldolgozása SPSS szoftverrel történt. A kérdőívet kitöltők (N=301) átlagéletkora 38,9 év volt, a nők aránya 80%. A válaszadók 54,1%-a jelzett hosszabb ideje fennálló, egy vagy több ízületet érintő fájdalmat, ízületi merevséget, mozgás indítási nehezítettséget. A PHQ-2 eredménye alapján 28,1%-nál merült fel a depresszió gyanúja. Saját egészségét a válaszadók 73,4%-a jónak vagy nagyon jónak ítélte. Depresszió gyanú esetén nagyobb gyakorisággal fordult elő mozgásszervi panasz, mint a mentálisan egészséges csoportnál (64,3% vs. 50,0%; p=0,026). A mozgásszervi panaszok és a depresszió gyanú is összefüggést mutattak az egészségi állapot önértékelésével: közepesnek, illetve rossznak ítélte azt a mozgásszervi problémával élők 41,0%-a (vs. 10,3%) és a nagyobb PHQ-2 score-t elérők 41,0%-a (vs. 20,8%). A mozgásszervi panaszok és a mentális egészség összefüggése alapján mérlegelendő a fenti faktorok együttes, rutinszerű szűrésének beépítése a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatba.hu_HU
dc.description.correctorN.E.
dc.description.coursenépegészségügyihu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/278254
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkrónikus fájdalomhu_HU
dc.subjectmentális egészséghu_HU
dc.subjectPHQ-2hu_HU
dc.subjectmunkaegészségtanhu_HU
dc.subjectSzegedi Tudományegyetemhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügyhu_HU
dc.titleKrónikus Mozgásszervi Panaszok és a Mentális Egészség Kapcsolata Egyetemi Dolgozók Körébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)