A jogorvoslathoz való jog alapjogként van deklarálva a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (14.cikk 5.pont) és az Emberi Jogok Európai Egyezményében (13.cikk). A jogorvoslaton belül perorvoslatnak nevezzük azokat a jogorvoslatokat, amiket a polgári perben alkalmaznak. A magyarországi szabályozás több perorvoslati lehetőséget biztosít, de én a szakdolgozatomban csak a perújítás intézményét szeretném bemutatni. A magyar jogtörténetben a perújítás kialakulása egészen a 12-13. századig nyúlik vissza. Az évszázadok során folyamatos változásokon ment keresztül, a jelenleg is hatályos szabályai a 2016. évi Polgári perrendtartásban találthatók. A perújítás a rendkívüli perorvoslatok közé tartozik, hiszen alkalmazása korlátozva van. Abban az esetben kezdeményezhető, ha a törvényben meghatározott perújítási okok fennállnak. Fontosnak tartom ezt az intézményt, hiszen ezzel jogot biztosítanak a peres felek számára, hogy ha fenn állnak a perújítás okai, akkor a bíróság új döntést hozhat az ügyben, továbbá ezzel lehetőség van a jogerő áttörésére is. A perújítás célja tehát a jogerős határozat folytán a peres felet ért sérelem orvoslása. Ez a sérelem jelentkezhet a jogerős határozatban foglalt tényállás megállapításában vagy a jogszabály alkalmazásában, vagy együttesen mindkettőben. Ez a rendkívüli perorvoslat független más perorvoslattól, igénybevételének nem feltétele, hogy a fél a korábbi eljárásban a rendes jogorvoslat lehetőségét kimerítse