A honfoglalással a magyar nép történetének több ezer éves korszaka zárult le, és egy új kezdődött el. A Kárpát-medencében lassan vége szakadt a nomád pásztorkodásnak. A társadalom nagy részét alkotó szabadok előtt két választási lehetőség nyílt: vagy az előkelők, a törzsi arisztokrácia kíséretébe állva zsákmányoló-földerítő harcokból tartották fenn magukat, vagy folytatták a néhány évszázad óta már ismert földművelést. A korszak kezdetén a társadalom jelentős része még az első lehetőség mellet döntött. A hadjáratok kezdetben sikereket értek el. Mihelyt azonban Nyugaton a központi hatalom megszilárdult, a kalandozások kudarcot vallottak. A kelet felé terjeszkedő németség viszont létünket fenyegette. Ezt fölismerve állt a magyarság élére a fejedelmi dinasztia. Elsőnek Géza fejedelem nyitott utat a kereszténység térhódítása, illetőleg a nyugati társadalmi rendszerbe tagozódás előtt. Halála után (997) fia, Szent István leverte a hatalmukat féltő törzsi vezetők lázadását, s befejezte, a feudális magyar állam kiépítését. Fő kérdés, hogy a belső, külső harcok közben miképpen nő fel az egyházi, majd a világi nagybirtok; hogyan alakul ki a feudális társadalom az Árpádok uralkodása alatt; miként virágoznak föl az egykori vadonok és puszták helyén a szántók, rétek, falvak. Élénk piacú városok születnek, a hegyekből sót, rezet, aranyat bányásznak ki a munkáskezek. Ez a dolgozat az Árpád-kor történetének, azon belül IV. Béla uralkodásának bemutatására vállalkozik. IV. Béla bemutatása Rogerius, Képes Krónikáján keresztül. Többek között fellelhető benne a király legfontosabb levelei, Makkai László-Mezey László: Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század című könyvéből elemezve. A király 13. századbeli politikája, magába foglalva a tatárjárás emlékét, a háborút és hadviselést. A tatárjárás utáni időszakot, IV. Béla várépítéseit, telepítéseit, a királyi birokszervezet reformját, agrárátalakulást, illetve a településhálózatot. Zárásként pedig betekintést nyerhetünk IV. Béla külpolitikájába. Ez a dolgozat a legtágabban vett értelmiségi közönségnek szól. Általában véve mindazoknak, akik önmagáért szeretik a régmúlt idők krónikáját.