Az Európai Unió pályázati rendszere, ezen belül is az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi megújulás operatív programja számos lehetőséget biztosít a közművelődési intézményeknek tevékenységük fejlesztésére, feladatprofiluk bővítésére, ezen belül is lehetőségük nyílik felnőttképzési tevékenységük kialakítására, nem formális, informális oktatási-nevelési szolgáltatásaik fejlesztésére és támogatására. A dolgozat fő célja, hogy átfogó képet adjon a közművelődési intézmények felnőttképzési tevékenységéről, arról, hogy milyen forrásokból bővítik felnőttképzési kapacitásukat, valamint milyen képzéseket valósítanak meg. Szakdolgozatom empirikus részében azt vizsgáltam, hogy a Közös jövőnk: Hajdú-Bihar közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért konzorciumban résztvevő intézmények milyen képzéseket (milyen óraszámban, módszerekkel, hány résztvevővel) valósítottak meg, hogyan vélekednek magáról a konzorciumi együttműködésről, milyen előnyeit, esetleges hátrányait tapasztalták. A kutatáshoz 10 kérdésből álló strukturált interjúvázlatot állítottam össze, ennek segítségével folytattam le a vizsgálat az intézményekben. A kutatás megkezdése előtt hipotéziseket állítottam fel, melyekre sikerült választ kapnom a vizsgálat során. Az eredmények feldolgozása során a számszerűsíthető adatokat táblázatba foglaltam. A vizsgálatom eredményei azt mutatják, hogy az intézmények előnyösnek találják a pályázatok útján történő fejlesztést. A képzések egy része a kistérség fejlesztését szolgálja, másik részük pedig a közművelődés szerepét erősíti, ezáltal hozzájárulva egy kulturális alapú társadalom létrehozásához.