A hiperolikus geometria modelljei

Dátum
2007-01-31T14:29:20Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Eric Temple Bell: „Eukleidész úgy definiálta a párhuzamosokat, mint olyan egy síkban lévő egyenespárt, melyek sehol sem találkoznak. De vajon léteznek-e a valóságban ilyen párhuzamos egyenesek? Jó kérdés! Tegyük fel, hogy egy szerző félig ló, félig emberi lényként definiálja kentaurt, majd ne¬kilát, hogy kidolgozza a kentaurpárok deduktív pszichológiáját. Ez némi¬képp hasonlít a párhuzamosegyenes-pároknak ahhoz az elképzelhetetlen életéhez, melyet Eukleidész fejtett ki Elemeiben. Valójában a párhuzamosok létezése ugyanahhoz az ontológiai kategóriához tartozik, mint a kentaurok létezése: mi teremtettük mind a kettőt! Ugyanilyen könnyen teremthetünk olyan világokat is, ahol se kentaurok, se párhuzamosok nincsenek!”

Gotthold Eisenstein: A matematika számomra csupán egy opium volt, mely vigaszul szolgált nekem az élet nyomorúságai közepette.

Leírás
Kulcsszavak
hiperbolikus geometria, Poincaré-féle félsíkmodell, Gyarmarhi-féle félsíkmodell, Beltrami-féle modell, Cayley-Klein-féle modell, Kőnig-féle modell, kőrsorok, kettősviszony, inverzió
Forrás