Magyarország lakosságának a több évtizede tapasztalható bizonytalan gazdasági helyzet miatt sokáig nem volt módja és lehetősége, hogy lakásépítés céljából hitelt vegyen fel, így a 2000-es évek elején az infláció mérséklődésének köszönhetően, az állam már segített és kamattámogatást nyújtott a lakásépítésekhez. Ez egy nagy előrelépésnek számított abban az időszakban, ám de megterhelő is volt egyben az állami költségvetés szempontjából. Ekkor jelent meg a lakáshitelek piacának fejlődését jelentősen felgyorsító devizahitelezés. Kezdetben a deviza egy kedvezőbb szituációnak ígérkezett a gazdaságban.
Magyarországon érthető okokból elsődlegesen az eurót hozták be, mint külföldi devizát, hiszen országunk szeretett volna az Európai Unióhoz csatlakozni, s ennek bekövetkezésének nagy esélye is volt az akkori időben. Egyértelmű volt tehát, hogy a hitelkínálatból az eurót nem lehetett kihagyni. Később természetesen megjelentek kedvezőbb kínálatok is, mint például a svájci frank, melyről dolgozatomban részletesebben is beszámolok.