Szerződés érvénytelenségének kérdései devizában felvett jelzálogkölcsönök körében

dc.contributor.advisorPetkó, Mihály
dc.contributor.authorKiss, Donatella
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-09-01T07:55:43Z
dc.date.available2016-09-01T07:55:43Z
dc.date.created2016-09-01
dc.description.abstractMagyarország lakosságának a több évtizede tapasztalható bizonytalan gazdasági helyzet miatt sokáig nem volt módja és lehetősége, hogy lakásépítés céljából hitelt vegyen fel, így a 2000-es évek elején az infláció mérséklődésének köszönhetően, az állam már segített és kamattámogatást nyújtott a lakásépítésekhez. Ez egy nagy előrelépésnek számított abban az időszakban, ám de megterhelő is volt egyben az állami költségvetés szempontjából. Ekkor jelent meg a lakáshitelek piacának fejlődését jelentősen felgyorsító devizahitelezés. Kezdetben a deviza egy kedvezőbb szituációnak ígérkezett a gazdaságban. Magyarországon érthető okokból elsődlegesen az eurót hozták be, mint külföldi devizát, hiszen országunk szeretett volna az Európai Unióhoz csatlakozni, s ennek bekövetkezésének nagy esélye is volt az akkori időben. Egyértelmű volt tehát, hogy a hitelkínálatból az eurót nem lehetett kihagyni. Később természetesen megjelentek kedvezőbb kínálatok is, mint például a svájci frank, melyről dolgozatomban részletesebben is beszámolok.hu_HU
dc.description.coursejogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent50 p.hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/230054
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectdeviza, jelzálogkölcsön, szerződések érvénytelenségehu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Polgári joghu_HU
dc.titleSzerződés érvénytelenségének kérdései devizában felvett jelzálogkölcsönök körébenhu_HU
Fájlok