A modernizáció következtében a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződtek korunk társadalmában. A hétköznapi élet megélésére a különböző fogyasztói viselkedések biztosítanak alternatívát. A dolgozatom fő célja, hogy bemutassa azokat a fogyasztói szokásokat amelyekkel az alacsonyan iskolázottak rendelkeznek, illetve kísérletet teszek annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a fogyasztásnak van-e társadalom formáló szerepe. Az információs kort vizsgálat alá helyezem – mivel olyan termékeket állít elő, amelyekkel a fogyasztói szokásokat mérni lehet – és összehasonlítom a klasszikus kapitalista társadalommal. Vizsgálatomban a 2009/2010-es Innotárs kutatás adatait dolgozom fel. Az adatelemzés során az anyagi életvitel, a tartós fogyasztási cikkek, a lakáshelyzet és a bevételi források csoportjait tárom fel. A kutatásom eredményeként elmondható, hogy a háztartások felszereltsége 1-1,5 éves lemaradásban van az országos átlaghoz képest. A háztartásokban az infokommunikációs eszközök hiánya kirekesztheti és perifériára sodorhatja ezeket az embereket. A vizsgált háztartások többségében van olyan személy, aki jövedelem szerző tevékenységet folytat, ezt kiegészítik a különböző transzferjövedelmek, de nem jelenthető ki, hogy ez kizárólagos életstratégia lenne. A fogyasztás társadalom rétegződést meghatározó szerepéről elmondható, hogy bizonyos termékek használata nem magyarázható anyagi helyzettel, míg a nagyobb anyagi javakat képviselő termékek létéről ennek ellentettje mondható el.