A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor

dc.contributor.authorKeczeli, Danica
dc.date.accessioned2021-06-28T11:10:29Z
dc.date.available2021-06-28T11:10:29Z
dc.date.issued2020-02-28
dc.description.abstractThe study examines the relationship between sport and depression among athletes in leisure and competition. A total of 436 people completed a questionnaire measuring the factors examined (Beck-Depression Questionnaire Abbreviated Version), of which 139 responders were leisure time athletes and 297 professional athletes. The aim of my study was to map out whether sport appeared as a protective factor for young people engaged in leisure sports, and whether the protective effect of sport on competitive athletes could prevail over the various symptoms of depression. Furthermore, whether there is a correlation between gender, education, occupation and consumption of legal drugs and depression. From the results we can see that the depression value of athletes at competition level is higher than that of the athletes in leisure sports. In addition, I was able to experience a significantly higher depression value among the people aged between 18-20 than those aged 30 and over. I also found a significant difference in terms of gender in favour of women. People with a low level of education and those who do not have a full-time job have witnessed more depressive symptoms on themselves. By examining the consumption of legal drugs, I could show a correlation between alcohol and depression.en
dc.description.abstractA tanulmány a sport és a depresszió összefüggéseit vizsgálja szabadidő- és a versenysportolók körében. A vizsgált faktorokat mérő kérdőívet (Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változat) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 139 szabadidősportoló és 297 versenysportoló volt. Vizsgálatom célja az volt, hogy a felmért mintán feltérképezzem, hogy a sport védő faktorként megjelenik-e a szabadidősporttal foglalkozó fiataloknál, illetve tud-e érvényesülni a sport védő hatása a versenysportolók körében is, a depresszió különböző tüneteivel szemben. Továbbá van-e összefüggés a nem, a végzettség, a foglalkozás és a legális szerek fogyasztása és a depresszió között. A kapott eredményekből látható, hogy a versenysportolók depresszió értéke tendenciájában nagyobb értéket mutat, mint a szabadidősportolóké. Továbbá a 18-20 éveseknél szignifikánsan magasabb depresszió érték tapasztalható, mint a 30 éveseknél és az afölöttieknél. Nemek tekintetében is jelentős eltérés mutatkozott, a nők javára. Az alacsony végzettségűek, valamint a nem teljes állásban foglalkoztatottak több depreszsziós tünetet észlelnek magukon. A legális szerek fogyasztását vizsgálva az alkohol és a depresszió között összefüggést tudtam kimutatnihu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationActa Medicinae et Sociologica, Évf. 11 (2020): Különszám , 5-17
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.19055/ams.2020.11/Kulonszam/1
dc.identifier.eissn2559-866X
dc.identifier.issn2062-0284
dc.identifier.jtitleActa Medicinae et Sociologica
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/317494en
dc.identifier.volume11
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/ams/article/view/5030
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectleisure sportsen
dc.subjectcompetitive sportsen
dc.subjectdepressionen
dc.subjectmental healthen
dc.subjectszabadidősporthu
dc.subjectversenysporthu
dc.subjectdepresszióhu
dc.subjectmentális egészséghu
dc.titleA sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktorhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
754.3 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format