Szakdolgozatomban a fair trade, avagy anyanyelvünkre fordítva méltányos kereskedelem mozgalmáról írok. Csupán két szó, amely egyesek számára egyelőre még ismeretlen kifejezés, déli féltekén élő embertársunk százezreinek azonban a jobb élet reményét jelenti. Míg némelyek egy szentimentális, közgazdaságilag megkérdőjelezhető, addig mások egy működőképes, a globalizáció negatív folyamataira megoldást kínáló, alternatív gazdasági irányzatot látnak benne. A dolgozat elkészítésekor jó néhány kulcsfontosságú kérdést igyekeztem tisztázni, többek-között: mit jelent a méltányos kereskedelem napjainkban, hogyan jött létre ez a nemzetközi mozgalom és milyen célkitűzésekre, alapelvekre épül? A gyakorlatban miként valósul meg, illetőleg milyen előnyöket biztosít egyes piaci szereplők számára? Ezt követően tanulmányom központi kérdése kerül megvilágításra: elképzelhető-e az, hogy a hagyományos fair trade termékeken kívül (mint az ültetvényes mezőgazdaság terményei: kávé, kakaó, tea, banán, cukor) egy egészen új szektorban, - a mobiltelefonok elektronikai iparágában – is felszínre törhet, és eredményeket felmutatva működhet ez a globális gazdasági irányzat? - Ha válaszunk igen, akkor hogyan járulhat hozzá egy ilyen méltányos alapelvekre épülő „zöld vállalat” egy harmadik világbeli fejlődő ország- nevezetesen a Kongói Demokratikus Köztársaság - fejlődéséhez? Javarészt ezek a kérdések határozzák meg munkám főbb irányvonalát, amelyeket széleskörűen elemzek és megválaszolok, majd a konklúzió levonása után pedig látni fogjuk, hogy hipotézisem beigazolódott-e.