Dolgozatom témája az otthoni munkavégzés hatásának vizsgálata a munka – magánélet konfliktusra. A statisztikai adatokból megállapítható (Központi Statisztikai Hivatal, 2024), hogy a COVID-19 járványt követően az otthoni munkavégzés széles körben velünk maradt, illetve a törvényhozók is felismerték a rugalmas munkavégzés hasznosságát, annak pozitív hatását például az anyák munkaerő piaci integrációja szempontjából (EU, 2019). A magyar mintán végzett kutatás 2024 első negyedévében készült, ami lehetőséget teremt arra, hogy az eredményeket már a járvány közvetlen hatásától mentesen értelmezhessük, illetve az EU-s irányelveknek megfelelő törvénymódosítások implementálását követően. Összefoglalásaként elmondható, hogy a kutatás szerint az otthoni munkavégzés pozitív hatással van a munkánkkal való elégedettségünkre, bár az eredmény csak tendencia szinten volt értelmezhető, ugyanakkor az eredmény szinkronban áll egyéb kutatás adataival (Beňo, 2021). Az otthoni munkavégzésnek az élettel való elégedettségünkre az adatok szerint nincs számottevő hatása, az élettel való elégedettséget lényegesen több faktor befolyásolhatja. Az egyik ilyen faktor az anyagi státusz. A kutatás keretében egyértelmű kapcsolat volt megállapítható a jó anyagi státusz és az élettel való elégedettség között. Az otthoni munkavégzés nem mutatott szignifikáns javulást a munka – család konfliktus területén, sem a munkából eredő családi konfliktus, sem a családból eredő munka konfliktusnál. Egy kiemelt csoport, a kisgyermekes anyák vizsgálata folyamán leíró statisztikai módszerekkel sikerült kapcsolatot találnom az otthoni munkavégzés és a munka – család konfliktus, a családba való bevonódás, illetve a munkával való elégedettség között, de a különbség nem érte el a szignifikánsan igazolható mértéket. Az EU-s irányelvekben lefektetett célok (anyák munkaerő piaci integrálása, illetve a munka – család konfliktus csökkentése a rugalmas munkavégzés lehetőségének biztosításával) tehát gyakorlati síkon is hatásosnak bizonyulhat, de jelen minta alapján hatásuk egyelőre nem éri el azt a mértéket, ami szignifikáns eredményt mutatna. Mivel kérdéskör vizsgálatához szűkített mintát használtam, elemszáma nem érte el a kívánt mértéket, ezért mindenképpen hasznosnak gondolnám a téma további vizsgálatát nagyobb mintanagyság bevonásával. Érdekes kutatási területnek gondolom továbbá az otthoni munkavégzés hatását az anya – gyerek kapcsolatra vonatkozóan kisgyermekkorban, ahol az anya passzív jelenléte esetleg zavart okozhat az anya - gyerek kötödés tekintetében.