A veszélyes egészségügyi hulladékok égetése a HAJDUKOMM Kft. példáján
| dc.contributor.advisor | Fodor, László | |
| dc.contributor.author | Kisné Lakatos, Ágnes | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-07-27T12:05:08Z | |
| dc.date.available | 2009-07-27T12:05:08Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-07-27T12:05:08Z | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatomban a veszélyes egészségügyi hulladékok kezelésére, bővebben az égetésére vonatkozó jogszabályokkal, azok gyakorlati alkalmazhatóságának kérdéseivel foglalkozok. A veszélyes egészségügyi hulladékok kezelésére vonatkozó általános előírásokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, míg a részletes előírásokat az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet szabályozza. A kormányrendelet alapvető hibája, hogy sok határozatlan jogfogalmat használ, és meglehetősen kevés fogalmat definiál. A 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet szabályozza az engedélyezési eljárás sajátos szabályait, a hulladék fogadását és átvételét, az üzemeltetés sajátos feltételeit, a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, előírásokat a füstgáztisztító egységből származó szennyvízkibocsátásokra és az égetési tevékenység során keletkező hulladékokra. Az EüM rendelet értelmében az egészségügyi intézményeknek a keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetniük, és meg kell oldaniuk a szelektív gyűjtését is. A szelektív gyűjtés gyakorlati megoldása problematikus. Hazánkban a kórházak többsége külső hulladékkezelő cégekkel köt szerződést a hulladékok további kezelésére, ártalmatlanítására vagy hasznosítására, ezek a cégek komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatást nyújtanak. Debrecenben ilyen cég például a HAJDUKOMM Kft., ami a környék egyetlen hulladékégetőjével is rendelkezik. Hazánkban az ártalmatlanítási technológiák közül az égetés terjedt el, de egyre inkább tért hódít a fertőtlenítés, amely olcsóbb eljárás, mint az égetés. A fertőtlenített hulladék kommunális hulladéklerakóba, míg az égetés után visszamaradt salak és pernye csak veszélyes hulladéklerakóba kerülhet. De a fertőtlenítésnek gátat szab a 2003/33/EK határozat előírása, ami szerint csökkenteni kell a lerakók biológiailag lebontható szerves anyag tartalmát, a fertőtlenített hulladéknak pedig magas biológiailag lebontható szerves anyag tartalma van, emiatt a kommunális hulladéklerakókban nem lehet majd elhelyezni. Hazánkban jelenleg működő hulladékégetők az EU követelményeknek megfelelnek, a környezetvédelmi szempontból nem megfelelőeket 2005. június 30-ig bezárták, vagy korszerűsítették. A debreceni HAJDUKOMM Kft. veszélyes egészségügyi hulladékok kezelésével foglalkozik, az ENVIKRAFT EK 200 CL dán hulladékégető berendezésben az egészségügyi intézmények és más ipari hulladékokat ártalmatlanítanak. A hulladékégetésnek számos előnye van, pl. a keletkező hulladék mennyisége kb. 20-30 százalékára lecsökken; az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak. Viszont másodlagos környezetszennyezéssel is jár, így az égetés helyett alternatív módszerek kutatása, és alkalmazása a hosszú távú cél. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 76 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/88493 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | hulladékkezelése | en |
| dc.subject | hulladékégetés | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | A veszélyes egészségügyi hulladékok égetése a HAJDUKOMM Kft. példáján | en |