Az örökös és a hagyatéki hitelezők római jogi alapokon nyugvó viszonyának XIX-XX. századi fejlődéstörténete, különös tekintettel a magyar szabályozásra

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorÚjvári, Emese
dc.contributor.authorSomorjai, Kristóf
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2024-02-21T13:44:41Z
dc.date.available2024-02-21T13:44:41Z
dc.date.created2024
dc.description.abstractDolgozatomban az öröklési jog talán legérzékenyebb pontjának, a túlterhelt hagyaték örökösei és a hagyatéki hitelezők viszonyának, illetve a mindkét felet megillető kedvezmények európai fejlődési útjának római jogi alapokon nyugvó bemutatására vállalkozom. A vizsgált jogintézmények szilárd alapra helyezését követően fel kívánom deríteni, hogy az örökség megszerzésnek római jogi kettős rezsimjéből miképp fejlődtek ki a tisztán ipso iure vagy tisztán aditiós modellek, továbbá, hogy e modellek az örökös hagyatéki terhekért való felelősségét milyen alapon határozták meg, illetve hogyan inkorporálták az egyes örökségszerzési módokra reagáló praetori jogfejlesztés nyújtotta sokszínű beneficiumrendszert. A XIX-XX. századi nagy kodifikációs hullám magánjogi kódexei a római jog tudományos feldolgozása révén ugyan közös tőről fakadnak, ám az eltérő szokásjogi hatások már az örökség megszerzése tekintetében is rendkívül változatos megoldásokat eredményeztek. Kitérek ugyanakkor arra is, hogy e különbözőség a meggondolás és leltározás beneficiumait meghatározó összeférhetetlenség eltűnésében, vagy éppen az egy örökösi jogcselekményben több kedvezményt realizálni engedő – általam beneficium-koncentrációként elkeresztelt – jelenségben már inkább a iustinianusi kodifikációval egységes rendszerbe foglalt, cizellált római jogi szabályozás egyszerűsödésére vezet, miközben az ultra vires örökösi felelősség elhagyása lehetetlennek bizonyul. Hazánk vonatkozó jogfejlődésének kulcsa a vérségi vagyon egyben tartására kihegyezett és a szigorú örökösi felelősséget eredendően elutasító öröklési struktúra megreformálása. Dolgozatomban az idegen osztrák jog bevezetésével megbolygatott jogi környezetben az örökség birtokbavételének ipso iure módját és az örökös felelősségének cum viribus alapon korlátozott alakzatát követő hagyományos, illetve az aditionális rendszert, a pro viribus felelősség talaján álló örökösi helytállást és újabb beneficium-koncentrációt bevezetni óhajtó reformer álláspontok bemutatásán túl azok bírói gyakorlatra, valamint általános jogfejlődésre gyakorolt hatására is rá kívánok világítani
dc.description.coursejogász
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent47
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/366733
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectrómai jog
dc.subjectbenefícium
dc.subjectöröklési jog
dc.subjectTeleszky István
dc.subjecthagyaték
dc.subject.dspaceJogtudomány
dc.titleAz örökös és a hagyatéki hitelezők római jogi alapokon nyugvó viszonyának XIX-XX. századi fejlődéstörténete, különös tekintettel a magyar szabályozásra
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Szakdolgozat_Somorjai Kristóf_ZI6ULI.pdf
Méret:
794.05 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)