2000 januárjának végén a romániai Nagybánya (Baia Mare) közelében működő nemesfémipari vállalat egyik zagytározójának gátja átszakadt, ily módon mintegy 100000 m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazár (Săsar) és Lápos (Lăpuş) folyók közvetítésével a Szamosba (Someş), majd a Tiszán és a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe. A legnagyobb kár talán az említett vízfolyások halfaunájában keletkezett. Munkánk során 2004 és 2009 közötti években évszakonkénti mintavételek segítségével követtük nyomon a Szamos halfaunájának változását. 2004 tavaszától 18 mintavételre került sor a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretei között, mely során összesen 11 halcsalád 37 fajának 18751 egyedét sikerült kimutatnunk a Szamosból. Eredményeink értelmezéséhez többféle kiértékelési módszert is alkalmaztam. (i) Számszerűsítettük a halegyüttes-struktúra változásának mértékét a fajkicserélődés és a fajszerkezetek közötti hasonlóság alapján. (ii) Detektáltuk a szennyezést követően létrejövő különböző népesedési folyamatokat funkcionális guildek és tömegességi viszonyok alapján. (iii) Kimutattuk fajösszetételben tapasztalt minőségbeli változások mértékét a biodiverzitás és a halközösség alapú minősítési rendszerek alapján. (iv) Igazoltuk, hogy a fajszerkezetbeli változásokat a vízkémiai vizsgálatok eredményei egyértelműen alátámasztják. (v) Újabb adatokkal alátámasztottuk, hogy a halak joggal szerepelnek a VKI minősítésre alkalmasnak tartott biológiai elemei között. Elemzésem igazolta, hogy a halfauna jelentős mértékű pozitív változásában – a Tisza és a Szamost kísérő holtmedrek mellett – a vízminőség javulása is fontos szerepet játszhatott. ---- One of the dams of a precious metal company in Nagybánya (Baia Mare, Romania) ruptured at the end of January 2000. As a consequence, almost 100,000 m3 of wastewater with high cyanide concentration spilled quickly to R. Szamos (Someş) through R. Zazár (Săsar), and R. Lápos (Lăpuş), and then the contamination reached the Black Sea through R. Tisza, and R. Danube. The most significant damages occured probably in the fish fauna of the mentioned water flows. The alteration of the fish fauna of R. Szamos was monitored between 2004 and 2009 by three times sampling in every year, (spring, summer and autumn). Sampling was carried out in the frame of the Hungarian National Biodiversity-monitoring System from 2004, 18,751 individuals of 37 fish species of 11 fish families were identified from R. Szamos. Several different methods were used for data evaluation. (i) The level of changes in the structure of fish assemblage based on similarities in species changes and species pattern were quantified. (ii) The different population processes after the pollution based on functional guilds and rates of abundance were detected. (iii) The changes in fish assemblage quality using qualifying methods based on biodiversity and fish assemblage were detected. (iv) The results of the water chemical measurements supporting unequivocally the alterations in the species structure were demonstrated. (v) According to the new data we supported that using fishes as biological elements for qualification by Water Framework Directive is justified. My investigation also showed that the improvement of water quality also played an essential role in the significant positive alteration of the fish fauna, beside the positive effects of R. Tisza, and the oxbows following R. Szamos.