Natural disasters unequally affect poor and wealthy populations, which can be observed everywhere regardless of the economic performance of the respective country. Paradigms focusing on physical hazards and response can not be considered, while social, political and cultural causes are rarely mentioned in the discussions around particular disaster events. Marginalized households and communities, and populations with less income are more affected by disasters. A significant proportion of Hungary’s settlements are deprived or otherwise marginalized, which makes it necessary to raise social and economic questions related to disasters, and investigate them from a spatial aspect. This study is based on case studies of five disaster-affected settlements and encompasses a social vulnerability approach. The research is based on interviews with key informants involved in response to the respective disasters and broadened with an experiment to use the Interpersonal Support Evaluation List as an instrument to investigate community resilience. The ISEL is capable of observing the individuals’ self-perception of themselves in their communities and how they can rely on others in their environment. The survey, with the participation of 103 people, discovered discrepancies in the level and structure of interpersonal support, which is tangible based on the interviews.

Kétségkívüli, hogy a természeti katasztrófák egyenlőtlenül sújtják a szegény és a gazdag embereket, s ez a különböző országok gazdasági teljesítményétől függetlenül mindenhol megfigyelhető. A fizikai veszélyekre és válaszadásra koncentráló megközelítés mindezt nehezen tudja figyelembe venni, miközben az egyes katasztrófaeseményekkel kapcsolatos párbeszédben a társadalmi, politikai vagy kulturális okokról gyakorlatilag szó sem esik. Könnyen belátható, hogy az alacsonyabb jövedelmű, vagy valamilyen oknál fogva marginalizált emberek és közösségek érintettsége súlyosabb. Hazánk településállományának jelentős hányada társadalmi-gazdasági szempontból depriváltnak, marginalizáltnak tekinthető, ami szükségessé teszi, hogy a katasztrófákkal kapcsolatban szociális és gazdasági kérdéseket tegyünk fel, és azokat a térbeliség szemszögéből vizsgáljuk. Jelen tanulmány öt katasztrófát átélt hazai település esettanulmányát mutatja be a társadalmi sérülékenység szemszögéből. Kutatásom során az érintett beavatkozókkal készített interjúk mellett kísérletet tettem az Interperszonális Támogatást Értékelő Lista (Interpersonal Support Evaluation List – ISEL, magyar rövidítése: ITÉL) felhasználására a közösségi reziliencia vizsgálata céljából. Az ITÉL teszt alkalmas arra, hogy felmérjük, az egyének hogyan értékelik helyüket saját közösségükben, illetve azt, hogy milyen mértékben támaszkodhatnak környezetükre. A 103 fő részvételén alapuló kutatás a társas támogatás szintjében és struktúrájában felfedezhető eltéréseket tárt fel, amely a támogatás megnyilvánulási formájában is kézzel fogható.