A népesség előrehaladtával az emberiség energiaigénye folyamatosan növekszik, melyet az eddig használt fosszilis energiahordózókkal (kőszén, kőolaj, földgáz) már nem lehet kielégíteni. Ezen fosszilis energiahordozók korlátozott mennyiségben vannak jelen Földünkön és mind a bányászatuk során mind pedig az energia előállításakor számos környezetet károsító anyag kerül a szabadba. A fenntartható fejlődés értelmében szükségszerűvé válik új, megújuló energiaforrások felkutatása és használata. A társadalmi fejlődés során rengeteg hulladékot, veszélyes anyagot hagyunk/hagytunk magunk mögött. Ezek megfelelő kezelése, ártalmatlanítás és/vagy újra feldolgozása környezetvédelmi és társadalmi feladatunk. Alábbi dolgozatomban a biomasszában tárolt energia maximális mennyiségének előállításához szükséges alapvető paramétereket tanulmányoztam mint például: pH, illósav, lúgosság, C/N arány, szerves anyagtartalom, száraz anyagtartalom és enzimatológiai folyamatok nyomonkövetése. A telepen keletkező és a telepen tovább kezelhető szennyvíziszap rothasztó tornyokban lejátszódó anaerobb folyamatokkal foglalkoztam. Fő problémaköröm a szennyvíziszap enzimaktivitásának vizsgálata köré csoportosult, ahol lipáz proteáz és dehidrogenáz enzimaktivitást vizsgáltam.