A játék fogalmi megközelítésének egy alternatívabb értelmezését, gamerek kapcsolatainak és fogyasztása metódusának, illetve az online térben levő önidentifikációjuknak együttesét vizsgálom ebben a dolgozatban. Fromann (2017) munkásságán elindulva én egy újraértelmezését kíséreltem meg az ő metodikáján megdefiniált játék alapfogalomnak, amelyben egy szabadabb, sokkal inkább a személyes igényeknek kielégítését helyezte fókuszba, mintsem azt, hogy maga a játék milyen paraméterek és feltételek között valósul meg. Ebben a szabadabb értelmezésben sem feltétlen lexikális pontossággal meghatározható gamer fogalmat közelítettem meg amelyben a játékosok hozzáállását, a belefektetett idő mennyiségét, illetve a teljesítmény progresszivitását feltételeztem az interjú alanyok válaszai alapján. Ezentúl a fogyasztás is igen sarkalatosan átalakult és így sokkal kényelmesebb személyre szabhatóságra éhes közönséget kell kielégítenie a tartalomgyártóknak és a médiának. Ezt nehezíti a tudatos tartalom szűrés a fogyasztók részéről. Kapcsolataikat tekintve a gamerek a sztereotípiákhoz hasonlítva közel sem annyira magányosak, sőt igen dús interakciós hálóval vannak ellátva a játékoknak és a tartalomgyártók köré szerveződő csoportoknak köszönhetően. Itt igen színes interakciós impulzus éri őket, ahol találkoznak pozitív és negatív dolgokkal egyaránt.