A különböző élelmiszerbotrányok hatására a fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik a vegyszer és adalékanyag-mentes biotermékeket, így az ökológiai gazdálkodásból származó mézet is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy bioméz termelése esetén nem csak a méhlegelő ökológiai, de maga a méhtartás technológiája is. Ökológiai méhészetekben tilos a szintetikus gyógyszerek alkalmazása, az egyes betegségek ellen kizárólag természetes módszerekkel lehet védekezni. Diplomamunkámban 7 biomézet és 9 termelői mézet, valamint két bolti mézet vizsgáltam. Ökológiai és termelői méz esetén összcukortartalom, nedvességtartalom, elektromos vezetőképesség, savtartalom, HMF-tartalom, pH érték, összes fenolos vegyület, összes flavonoid tartalom és prolin-vizsgálatát végeztem. Ezen kívül a két bolti méz és két bioméz minta tetraciklin és amitráz tartalmának vizsgálata történt. Az ökológiai és termelői minták minőségi paramétereit összehasonlítva egyértelmű különbséget nem tapasztaltam, ugyanakkor vezetőképesség és összes fenolos vegyület tartalom esetében nagyobb eltérés tapasztalható a bio és termelői mézek között. Tetraciklin és amitráz tartalom elemzésénél tetraciklin nem mutatható ki a vizsgált mintákban, amitráz azonban mind a négy mintában, köztük a két bioméz mintában is megtalálható, annak ellenére, hogy használata tiltott a méhészetekben. Megfigyeléseim csak az általam vizsgált mintákra vonatkoznak, így általános következtetések nem vonhatók le. Véleményem szerint a nem megengedett technológia, vegyszerek és gyógyszerek használatának kiküszöbölésében kedvezőbb eredményeket lehetne elérni az ellenőrzések gyakoriságának növelésével és a szankciók szigorításával.