Belátási képességgel nem vagy részben rendelkezők fogyasztói pozícióban

Abstract

A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy kell-e, ha igen, akkor miként az általánostól eltérő jogvédelmet biztosítani azokban az esetekben, ha belátási képességgel nem vagy részben rendelkező kiskorú vagy nagykorú személyek kerülnek fogyasztói pozícióba. Azt gondolhatjuk, hogy a kiskorúaknál a törvényes képviselet, míg nagykorúak esetében a gondnokság alá helyezés jogintézménye megfelelő jogvédelmet biztosít a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező személyek számára, ha fogyasztói pozícióba kerülnek, és az általánostól eltérő fogyasztóvédelmi szabályozásra az esetükben nincs szükség. A kérdés megválaszolása azonban ettől árnyaltabb. A belátási képességgel nem vagy részben rendelkező kiskorú és nagykorú személyek ugyanis számos esetben kerülhetnek úgy fogyasztói pozícióban, hogy a törvényes képviselet - akár szülői felügyelet, gyámság, vagy gondnokság jogintézménye - nem biztosít megfelelő jogvédelmet számukra.A tanulmány célja éppen a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező nagykorú és kiskorú személyek fogyasztói pozícióba kerülésének vizsgálata. Ennek érdekében elemezzük a fogyasztó és belátási képesség fogalmát, a fogyasztóképet, a fogyasztók differenciálásának lehetőségét, azt, hogy van-e létjogosultsága annak, hogy a fogyasztókat eltérő csoportokba soroljuk, ha igen, akkor milyen szempontok alapján. A dolgozat foglalkozik a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező nagykorú személyek fogyasztói pozícióba kerülésével, a védendő és kiszolgáltatott fogyasztókkal az Európai Unió és Magyarország jogalkotásában és jogalkalmazásában. A dolgozat külön fejezetben taglalja a kiskorúakra vonatkozó speciális fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel. A tanulmány mindezek ismeretében arra keresi a választ, hogy szükség van-e a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező személyek fogyasztói pozícióba kerülése esetén az általánostól eltérő szabályozásra és jogalkalmazásra, ha igen, akkor miként. Megállapítható-e a fogyasztóvédelem új dimenziói és irányvonalai között az, hogy a jelenlegi fogyasztókép egyéniesedik, individualizálódik?