Belátási képességgel nem vagy részben rendelkezők fogyasztói pozícióban
dc.contributor.advisor | Hajnal, Zsolt | |
dc.contributor.author | Varga, Nelli | |
dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2019-06-13T10:20:33Z | |
dc.date.available | 2019-06-13T10:20:33Z | |
dc.date.created | 2019 | |
dc.description.abstract | A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy kell-e, ha igen, akkor miként az általánostól eltérő jogvédelmet biztosítani azokban az esetekben, ha belátási képességgel nem vagy részben rendelkező kiskorú vagy nagykorú személyek kerülnek fogyasztói pozícióba. Azt gondolhatjuk, hogy a kiskorúaknál a törvényes képviselet, míg nagykorúak esetében a gondnokság alá helyezés jogintézménye megfelelő jogvédelmet biztosít a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező személyek számára, ha fogyasztói pozícióba kerülnek, és az általánostól eltérő fogyasztóvédelmi szabályozásra az esetükben nincs szükség. A kérdés megválaszolása azonban ettől árnyaltabb. A belátási képességgel nem vagy részben rendelkező kiskorú és nagykorú személyek ugyanis számos esetben kerülhetnek úgy fogyasztói pozícióban, hogy a törvényes képviselet - akár szülői felügyelet, gyámság, vagy gondnokság jogintézménye - nem biztosít megfelelő jogvédelmet számukra.A tanulmány célja éppen a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező nagykorú és kiskorú személyek fogyasztói pozícióba kerülésének vizsgálata. Ennek érdekében elemezzük a fogyasztó és belátási képesség fogalmát, a fogyasztóképet, a fogyasztók differenciálásának lehetőségét, azt, hogy van-e létjogosultsága annak, hogy a fogyasztókat eltérő csoportokba soroljuk, ha igen, akkor milyen szempontok alapján. A dolgozat foglalkozik a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező nagykorú személyek fogyasztói pozícióba kerülésével, a védendő és kiszolgáltatott fogyasztókkal az Európai Unió és Magyarország jogalkotásában és jogalkalmazásában. A dolgozat külön fejezetben taglalja a kiskorúakra vonatkozó speciális fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel. A tanulmány mindezek ismeretében arra keresi a választ, hogy szükség van-e a belátási képességgel nem vagy részben rendelkező személyek fogyasztói pozícióba kerülése esetén az általánostól eltérő szabályozásra és jogalkalmazásra, ha igen, akkor miként. Megállapítható-e a fogyasztóvédelem új dimenziói és irányvonalai között az, hogy a jelenlegi fogyasztókép egyéniesedik, individualizálódik? | hu_HU |
dc.description.course | fogyasztóvédelmi szakjogász | hu_HU |
dc.description.degree | szakirányú továbbképzés | hu_HU |
dc.format.extent | 37 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/269748 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | fogyasztói modell | hu_HU |
dc.subject | védendő fogyasztó | hu_HU |
dc.subject | kiszolgáltatott fogyasztó | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Polgári jog | hu_HU |
dc.title | Belátási képességgel nem vagy részben rendelkezők fogyasztói pozícióban | hu_HU |