Csicsóka (Helianthus tuberosus L.), a sokhasznú alternatív növény
| dc.contributor.advisor | Hodossi, Sándor | |
| dc.contributor.author | Varga, Dániel | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-10-25T11:16:01Z | |
| dc.date.available | 2011-10-25T11:16:01Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-10-25T11:16:01Z | |
| dc.description.abstract | Témaválasztásom célja az volt, hogy bemutassam ennek a feledésbe merült - de napjainkban ismét a figyelem középpontjába került - növények történelmi, botanikai, termesztés technológiai valamint felhasználási vonatkozásait. A szakdolgozat gyakorlati része egyrészt arra irányult, hogy az ország több pontjáról beszerzett csicsókamintákat morfológiailag illetve beltartalmilag megvizsgáljam s a kapott adatok tükrében javaslatot tegyek az egyes tájfajták felhasználási lehetőségeire és termesztésére. A többi haszonnövénnyel ellentétben a csicsókának ma még nincs kiépített és jól szervezett szaporító anyag ellátó háttere.. Összesen 8 mintát gyűjtöttem be és vizsgáltam meg morfológiai és beltartalmi szempontból. Ezek a minták Szolnok, Debrecen, Pécs, Mezőtúr, Piliscsaba, Bükkmogyorósd, Eger, Bojt városokból származtak. A szárazanyagot vizsgáltam kézi refrakto méterrel. A szénhidrát és fruktóz tartalmat szakirodalmi forrás alapján számítással határoztam meg. A szakirodalomban fellelhető adatok szerint a szárazanyag 70–80% a szénhidrát Így kiszámítottam ki mindkét értékkel, majd a kapott szénhidrát értékek alapján kiszámítottam a fruktóz tartalmat is. Minden egyes mintavizsgálat után desztillált vízzel kezeltem le a műszert, nehogy az előző minta maradványai miatt téves értéket kapjak. A szárazanyag tartalom a szolnoki mintába volt (21%) 10,3 – 11,8% - os fruktóz tartalommal, a legkevesebb a bojti mintába (13,4%) 6,5 – 7,5% - os fruktóz tartalommal. A pécsi, egri, bükkmogyorósdi, pilisi és mezőtúri minták közel azonos szárazanyagot tartalmaznak (14,6–16,2 %-al). A debreceni minta7,8% - os szárazanyag tartalmú 8,7-10%-os fruktóz tartalommal. A szolnoki és debreceni mintánál tapasztalt, a többieké jelentősen nagyobb szárazanyag illetve fruktóztartalom miatt ajánlottak ezen területekről beszerzett gumók fruktóz, illetve bioetanol gyártásra. A vizsgálatok tavasszal történtek, a szakirodalomban fellelhető információk szerint a szárazanyag tartalom ennél ősszel 30% - al nagyobb Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy alaki tulajdonságai megfelelnek a gépi ültetés szempontjainak is. Arról információ nincs, hogy biomassza termeléshez milyen fajták ajánlottak. Ezen szempont kiderítésére mostanában fogalmaztak meg kezdeményezéseket. A minták átlag tömege 44,44gr és 82 gr között szóródott. Az egri(82 gr) és a debreceni(60 gr) minták az ültetés szempontjából már túl nagyok a többi minta viszont - ha csak ezt a szempontot nézzük - megfelelőnek bizonyult. A gumók alakját tekintve a hosszúság/szélesség indexet számítottam, ami megmutatja hogy mennyire térnek el a kerekded formától, ez főleg a ültetés és betakarítás miatt lehet fontos. A h/v indexből kiderül, hogy a vizsgált minták a Szolnoki mintát kivéve többé - kevésbé eltérnek a kerekded alaktól. A Mezőtúri minta pedig – 2,8 index számával – kifejezetten megnyúlt alakú. Ilyen jellegűnek bizonyult még a pécsi és a bükkmogyorósdi minták is. Másrészt felmértem, hogy az országban októbertől márciusig milyen lehetőségek adódtak vásárlást illetően. Ezen túl az értékesítési árakról is átfogó képet kaptam. Azt tapasztaltam, hogy annak ellenére, hogy a boltok és piacok polcain, elvétve vagy egyáltalán nem találkozunk, az interneten nagy számmal kínált lehetőség vásárlási lehetőségekkel. Az értékesítők főként magánszemélyek és vadgazdálkodási társaságok. Az értékesítési ár igen nagy szórást mutat 70 Ft-tól egészen a 720 Ft – os kilónkénti árig. Kis és nagytételben is értékesítenek. Legtöbb lehetőség Pest megyében volt(13). Zala, Vas, Fejér és Tolna megyében nem találkoztam kínálattal. Hajdú és Bács – Kiskun megyében 7 – 7 kínálattal találkoztam.. A többi megyében 1 – 2 személy foglalkozott értékesítéssel. A csicsóka ültetése áprilisban esedékes, ezért érdekesség képen újra megnéztem, hogy bővült - e a kínálat. Azt tapasztaltam, hogy mint az értékesítés száma nőtt az értékesítési ár viszont néhol csökkent. Ez is arra utal, hogy a termesztéshez szükséges szaporító anyag beszerezhető akár nagyobb mennyiségben is. Az országban egyedül a Tápiószelei Agrobotanikai Központ összesen 54 fajtával rendelkezik. A 80–as években foglalkoztak a hazai és néhány külföldi tájfajta összegyűjtésével és ezekből államilag elismert fajtákat hoztak létre. A fajtáknál elsősorban üzemi termesztéstechnológiába beilleszthető fajtákat szelektáltak. Elsősorban a termés mennyiséget a gépi ültethetőséget és betakaríthatóságot tartották szem előtt. Emellett állatélelmezési alternatív lehetőségeket is vizsgáltak. Juhokkal való etethetőséget illetően illetve vadtakarmányozási szempontból.. Viszont a napjainkba fontos igények (bioetanol, fruktózgyártás) tekintetében nem folytattak szelekciós és nemesítő munkát. Ezt a későbbiekben fontosnak tartom, mert a sikeres termesztéshez elengedhetetlen az adott hasznosítási módnak megfelelő fajta. A régmúltú csicsóka az 1800–as évekig meghatározó szerepet töltött be de elsősorban népélelmezési, másodsorban takarmányozási célokat szolgált. Napjainkban az élelmezés mellett az egyre nagyobb jelentőséggel bíró energia termelés és fruktózgyártás egyik lehetséges alapanyagát adhatja. Föld feletti része állatélelmezési szempontból is jelentős. Tápértéke a lucernáéval megegyező. Mind a bioetanol mind a fruktóz gyártás technológiája kidolgozott. Kevesebb termelési ráfordítással lehet nagy értéket előállítani. A csicsókából történő bioetanol előállítási költsége kevesebb, mint az eddig bioetanol előállításra használt egyéb növényeké mint a kukorica esetében. A föld feletti biomassza is jelentős bioreaktor alapanyag. Tehát ezen növény energetikai szempontból kettős jelentéségű, mind bioetanol mind biogáz alapanyag. A meg nem újuló energia források( szén, olaj, földgáz) kimerülése és környezet szennyező hatása miatt az EU jelentős összeggel támogatja a tagállamoknak a megújuló energia források használatára irányuló törekvéseit. A csicsóka kettős alternatívát kínáló (bioetanol és biomassza) növény. Ezt felismervén napjainkban kezdeményezések születtek a csicsóka energetikai felhasználását illetően is. Egy ilyen kezdeményezés indul pl. Biharkeresztesen, ahol egy bioreaktort akarnak építeni, melyben a csicsóka föld feletti részét akarják hasznosítani biogáz előállítás céljából. A nyersanyagot 1500 ha területű csicsóka ültetvénnyel akarják biztosítani Bakonszeg és Füzesgyarmat térségében. Ez a térség ideális a csicsóka termesztéséhez, anélkül hogy egy termesztési szempontból igényesebb kultúra elől elvennék a területet. Tehát a terület adott, az EU támogatja az ilyen kezdeményezéseket. A nyersanyag feldolgozási technológiai háttere biztosított. Ami viszont még kiforratlan - kezdeti stádiumban van - az egyrészt azon fajta megtalálása amely a legtöbb szénhidrátot tartalmazza ezt bioetanol előállítás végett, másrészt olyan fajtát, ami föld feletti biomassza tömegben felülmúlja a többi fajtát. A megfelelő fajta megtalálása mellett a tőszám sűríthetőség, mint termelési tényező vizsgálata is fontos lenne, annál is inkább, mivel a csicsóka fényigényes növény és ha a nem megfelelő sor távolságot illetve tőtávolságot választjuk meg akkor esetleg jelentős lehet zöld tömeg veszteség. . Kívánatos lenne megtalálni az optimális hektáronkénti tőszámot amellyel a növény még ideális, a lehető legnagyobb szár kereszt metszetet és tömeget produkálná. A gumók leglényegesebb összetevője az inulin, ez a növényvilágban gyakori poliszaharid, amely lineáris fruktózláncból áll a végén egy glükózmolekulával. A fruktóznak egészség megőrző és javító szerepe van ugyanis nem terheli meg a szervezetet, mivel 30 – 80gr – ot a szervezet inzulin nélkül is képes lebontani. Ez elsősorban a cukorbetegek számára jelentős. Emellett a sportolóknak, betegségből lábadozóknak, alkoholfüggőknek, rák ellen küzdőknek jelenthet segítséget. Széleskörű konyhatechnikai lehetőségeket is biztosít. Sütve, főve nyersen, salátának, köretnek, levesnek egyaránt felhasználható. Az élelmiszer ipari hasznosítás szintén széleskörű. A fruktóz gyártás mellett szárítmány, liszt, csicsókavelő, szesz is készíthető belőle, konzerv sőt a szörpgyártásban is hasznosítható. | hu_HU |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 59 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/115768 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | csicsóka | hu_HU |
| dc.subject | inulin | hu_HU |
| dc.subject | fruktóz | hu_HU |
| dc.subject | etanol | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Kertészet | hu_HU |
| dc.title | Csicsóka (Helianthus tuberosus L.), a sokhasznú alternatív növény | hu_HU |