Válság és integráció

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorLáng, Eszter
dc.contributor.authorSigér, Fruzsina Márta
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaságtudományi Karen
dc.date.accessioned2007-01-19T16:17:47Z
dc.date.available2007-01-19T16:17:47Z
dc.date.created2005
dc.date.issued2007-01-19T16:17:47Z
dc.description.abstractFinnországot kivételesen mély és hosszan tartó válság sújtotta az 1990-es évek első felében. A kibocsátást és a foglalkoztatottságot tekintve a gazdaság összeomlása 1991 és 1993 között komolyabb volt, mint amit a II. világháború után bármelyik ipari ország elszenvedett. A kibocsátás 14 %-kal esett vissza 1990 és 1993 között, a munkanélküliség pedig az 1990-es 3 %-ról 1994-ben majdnem 20 %-ra nőtt A válság több évre lecsökkentette a háztartások életszínvonalát, cégeket tett tönkre, bankválságot és komoly államháztartási problémát okozott, ami a finn jóléti modellt is veszélybe sodorta. Finnország nagyot esett az 1980-as évek gazdasági bummja után. A bummot pénzügyi dereguláció okozta, amely a nemzetközi deregulációs és gazdasági integrációs hullám része volt. Hitelek széles kínálata és alacsony kamatlábak jelentkeztek, ennek következtében az eszközök árai emelkedtek, a kibocsátás és a foglalkoztatottság nőtt és inflációs nyomás alakult ki. Az inflációs ráta magasabb volt Finnországban, mint az ERM központi országaiban. A recesszió mélypontja az európai valutaválság volt 1992 őszén. 1994-ben a gazdaság megkezdte a kilábalást a recesszióból, de a talpraállás ellenére az ország nem lett ugyanaz, ami volt 1990-ben. A kilábalás exportvezérelt volt. A versenyképességi problémák, amelyek a recesszió kialakulásában is szerepet játszottak, végre megoldódtak, amikor a markka jelentősen leértékelődött azt követően, hogy 1992 őszén lebegni hagyták több más EMS valutával együtt. A válság alapvetően megváltoztatta a gazdaság szerkezetét és a gazdasági szereplők viselkedését. Új exportorientált iparágak indultak növekedésnek, új ICT cégek, a Nokiával az élen forradalmi módon alakították át a finn gazdaság szerkezetét. Finnország válasza a válságra a gazdaság nyitása, a szociális rendszer modernizálása és a gazdaságpolitika változása - a közvetlen beavatkozás helyett a keretfeltételek biztosítása lett. Finnország 1995-óta tagja az Európai Uniónak és első körben lépett be a Gazdasági és Monetáris Unióba. Felvételi kérelmét 1992 tavaszán nyújtotta be. Az EK illetve EU tagság sokáig elképzelhetetlennek tűnt Finnország számára. Az ország sajátos helyzetbe került a II. világháború után, az egyetlen európai ország volt, melynek közös határa volt a Szovjetunióval, de nem tartozott a keleti blokkba. Finnország külpolitikai célja a semlegesség volt, igyekezett kívül maradni a nagyhatalmak konfliktusain. 1948-ban Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Egyezményt írt alá a Szovjetunióval, ugyanakkor a finn politika, illetve gazdaságpolitika idejekorán felismerte a nemzetközi, elsősorban európai integráció fontosságát. 1955-ben belépett az Északi Tanácsba, majd 1961-ben az EFTA társult tagja lett, 1986-ban pedig teljes jogú tagja. 1973-ban szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az Európai Közösséggel, ugyanakkor az KGST-vel is együttműködési megállapodást kötött ebben az évben. Finnország tagja lett az Európai Gazdasági Térségnek, amely 1994-ben kezdte meg működését. A vasfüggöny leomlása alapjaiban változtatta meg Finnország külpolitikai környezetét és a semlegesség politikájának szükségességét. Mikor 1992-ben benyújtotta felvételi kérelmét az Európai Unióba, Finnország már az európai gazdaság integráns része volt. A legnagyobb alkalmazkodás a mezőgazdaságban történt, ugyanis a magas vámokkal védett, jellemzően kis családi gazdaságokban termelő, viszonylag alacsony termelékenységű finn mezőgazdaság árai jóval meghaladták az EU árszínvonalát, s világosan látszott, hogy a kedvezőtlen természeti adottsággal rendelkező finn agrárágazat képtelen felvenni a versenyt az Unió délebbi területeivel. A finn gazdaság felkészülten várta a csatlakozást és sikeresen alkalmazkodott az uniós tagság jelentette új gazdasági környezethez. A mezőgazdaság alkalmazkodását jelentős nemzeti támogatás segíti ma is a közös agrárpolitika keretében érkező támogatás mellett. Finnország az euróövezet tagja, az euró átvétele és a közös monetáris politika hozzájárult a befektetők bizalmának növeléséhez, a magas finn kamatlábak csökkenéséhez, a gazdaság stabilitásának növeléséhez. Finnország az Északi Együttműködés tagja 1955-óta, mely az öt észak-európai államot összefogó együttműködés. Az együttműködés két fő szerve az Északi Tanács és az Északi Miniszterek Tanácsa, legfontosabb eredményei pedig Közös Munkapiaci Megállapodás (1954) Északi Kulturális Megállapodás (1971) és az Egységes Északi Oktatási Piac (1990) létrehozása. Az együttműködés nem konkurál az Európai Unióval, azzal együttműködik annak Északi Dimenzió (Northern Dimension) programjában. Az 25 tagúra bővült Unióban a jövőben valószínű, hogy megnő a regionális integrációk fontossága, ami az Északi Együttműködést is új kihívás elé állítja.en
dc.description.bibliographyBibliogr.: fol. 75-84hu
dc.description.correctorvt
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent84en
dc.format.extent1711275 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/744
dc.languagehunhu
dc.language.isohuen
dc.publisher.placeDebrecenhu
dc.rightsA kéziratos disszertációk csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatókhu
dc.rights.accessipen
dc.subject.lcshEconomic history -- Francehu
dc.subject.lcshhunGazdaságtörténet -- Franciaországhu
dc.titleVálság és integrációen
dc.title.subtitleFinnország gazdasága a II. világháború utánen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
szakdolgozat.pdf
Méret:
1.63 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Szakdolgozat
Megjelenítés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)