Szakdolgozatomban azzal fogok foglalkozni, hogy hogyan hatottak a rendszerváltás utáni értékváltozások a különböző társadalmi csoportok párkapcsolatokkal és családtípussal kapcsolatos választásaira. A rendszerváltás óta eltelt több, mint húsz évben a magyar társadalomnak jelentős változásokhoz kellett alkalmazkodnia. A megváltozott körülmények már nem tették lehetővé mindenki számára, hogy biztonsággal tudja a korábban stabilnak számító házasságot választani. Ehelyett egyre inkább terjednek a nem házas együttélések és az egyedül élés is. Ezek vizsgálata azért fontos, mert ezekkel magyarázhatóak a korábban lezajlott változások, mint például az egyre növekvő egyedülállók száma, a növekvő népességfogyás és a csökkenő gyerekszám. Ezeknek napjainkban is igen nagy hatása van a társadalom összetételére, és a legtöbbjük még ma is zajló jelenségek. Némelyik hatása az idő előrehaladtával még erősödik is. Ezek vizsgálatával még további következtetésekre is lehetőség nyílik. Meg tudjuk határozni ezeknek a folyamatoknak a későbbi következményeit is, mellyel képet kaphatunk a magyar társadalom további alakulásáról. A népesség részletes vizsgálatára adnak lehetőséget a Központi Statisztikai Hivatal által végzett népszámlálások, (Én az elemzések során a 2001-es és 2011-es vizsgálatokat használom fel), emellett a 2005-ös mikrocenzus adatai, a fiatalok esetében ugyancsak a KSH által végzett ifjúságkutatások, az időfelhasználás vizsgálatára a pedig az életmód-időmérleg statisztikái. Ezek az egymás után többször megismételt felmérések lehetőséget adnak arra, hogy az idő elteltével bekövetkezett változásokat is figyelemmel kísérhessük. A statisztikák összehasonlításával leírhatóak azok a változások melyek az általam vizsgált csoportok életében végbe mentek, különös tekintettel ezen csoportok különböző demográfiai tulajdonságaira.