Műemlék jellegű irodaház gépészeti felújítása
dc.contributor.advisor | Bodó, Béla | |
dc.contributor.author | Penke, Szabolcs | |
dc.contributor.department | DE--Műszaki Kar | |
dc.date.accessioned | 2024-01-10T19:12:41Z | |
dc.date.available | 2024-01-10T19:12:41Z | |
dc.date.created | 2023-12-22 | |
dc.description.abstract | A szakdolgozat első fejezetében részletesen bemutattam a választott épületet, kitérve annak földrajzi elhelyezkedésére, történelmi múltjára és jelentőségére. Ezt követően részletesen ismertettem az épület felépítését és a szinteken található helyiségek elrendezését. A második fejezetben a szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek számítási módjait mutattam be. Utána jártam a helyi védelem alá tartozó, épületrészekre vonatkozó előírásoknak. Ezeket alkalmazva megvizsgáltam szerkezeteinek belső oldali hőszigetelhetőségét hőtechnikai és páradiffúziós szempontból is. Megoldásként az Ytong Multipor terméket találtam erre megfelelőnek. Majd a régi kapcsolt szárnyú gerébtokos ablakok hőhidasságának csökkentésére kerestem megoldást. Az ablakok utólagos hőszigetelésével és üvegeinek cseréjével sikerült a problémát megoldanom. A harmadik fejezet arról szólt milyen szabványok és számítási metódusok alapján határoztam meg az építmény téli hőszükségletét és nyári hőterhelését. A számítások elptt felvettem a belső és külső méretezési hőmérsékleteket is. Végül bemutattam helyiségek listáját. Az irodaház hőszükséglete: Qf = 35 [kW], hőterhelése pedig Qh = 39 [kW]. Az ezt követő pontban ismertettem betervezett gépészetet. Az irodaház tájolása és egyéb adottságai miatt a hőenergia előállítójaként polivalens (négycsöves) hőszivattyút választottam. Ennek a berendezésnek az a sajátossága, hogy átmeneti időszakban, amikor egyszerre jelentkezik az épületben fűtési és hűtési igény (pl. március), ezeknek egy időben eleget tud tenni. A hőszivattyúhoz ideális választások voltak a négycsöves fan-coil-ok. Ezek nagy hatékonysággal tudnak együttműködni és az üzemeltetési költségeket tekintve is kedvező helyzetet teremtenek. A beltéri egységek kiválasztása után következtek a gépházi kiválasztások. Elsőként a fogyasztói hálózatokat megfelelően kiszolgáló kapcsolást kellett méreteznem. A különböző körök ellátására a (be)keverő kapcsolás bizonyult hatékonynak. A tervezési folyamat a puffer és a hőcserélő méretezésekkel folytatódott. A puffertartály kiválasztásánál a hőszivattyú kompresszorának védelme volt a cél. Miután megvolt a rendszer összes eleme, ezek ismeretében meg tudtam határozni nyomásokat és a tágult térfogatot. Ezt követte a tágulási tartályok és a biztonsági lefuvató szelepek méretezése. Szakdolgozatom utolsó fejezetében szembe állítottam egymással a felújítás előtti és utáni állapotot. Az új, hőszivattyús rendszer környezetbarátabbank bizonyult, mint gázkazános elődje. Az ökológiai lábnyom és a CO2 kibocsátás csökkentése mellett az új rendszerrel kevesebb primerenergia felhasználást lehet biztosítani, ezzel energiát megtakarítva. | |
dc.description.course | Gépészmérnöki | |
dc.description.degree | BSc/BA | |
dc.format.extent | 43 | |
dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/364917 | |
dc.language.iso | hu | |
dc.rights.access | Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében. | |
dc.subject | épületgépészet | |
dc.subject | fűtéstechnika | |
dc.subject | hűtéstechnika | |
dc.subject | fan-coil | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Műszaki tudományok::Épületgépészet | |
dc.title | Műemlék jellegű irodaház gépészeti felújítása |