A szakdolgozat első fejezetében részletesen bemutattam a választott épületet, kitérve annak földrajzi elhelyezkedésére, történelmi múltjára és jelentőségére. Ezt követően részletesen ismertettem az épület felépítését és a szinteken található helyiségek elrendezését. A második fejezetben a szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek számítási módjait mutattam be. Utána jártam a helyi védelem alá tartozó, épületrészekre vonatkozó előírásoknak. Ezeket alkalmazva megvizsgáltam szerkezeteinek belső oldali hőszigetelhetőségét hőtechnikai és páradiffúziós szempontból is. Megoldásként az Ytong Multipor terméket találtam erre megfelelőnek. Majd a régi kapcsolt szárnyú gerébtokos ablakok hőhidasságának csökkentésére kerestem megoldást. Az ablakok utólagos hőszigetelésével és üvegeinek cseréjével sikerült a problémát megoldanom. A harmadik fejezet arról szólt milyen szabványok és számítási metódusok alapján határoztam meg az építmény téli hőszükségletét és nyári hőterhelését. A számítások elptt felvettem a belső és külső méretezési hőmérsékleteket is. Végül bemutattam helyiségek listáját. Az irodaház hőszükséglete: Qf = 35 [kW], hőterhelése pedig Qh = 39 [kW]. Az ezt követő pontban ismertettem betervezett gépészetet. Az irodaház tájolása és egyéb adottságai miatt a hőenergia előállítójaként polivalens (négycsöves) hőszivattyút választottam. Ennek a berendezésnek az a sajátossága, hogy átmeneti időszakban, amikor egyszerre jelentkezik az épületben fűtési és hűtési igény (pl. március), ezeknek egy időben eleget tud tenni. A hőszivattyúhoz ideális választások voltak a négycsöves fan-coil-ok. Ezek nagy hatékonysággal tudnak együttműködni és az üzemeltetési költségeket tekintve is kedvező helyzetet teremtenek. A beltéri egységek kiválasztása után következtek a gépházi kiválasztások. Elsőként a fogyasztói hálózatokat megfelelően kiszolgáló kapcsolást kellett méreteznem. A különböző körök ellátására a (be)keverő kapcsolás bizonyult hatékonynak. A tervezési folyamat a puffer és a hőcserélő méretezésekkel folytatódott. A puffertartály kiválasztásánál a hőszivattyú kompresszorának védelme volt a cél. Miután megvolt a rendszer összes eleme, ezek ismeretében meg tudtam határozni nyomásokat és a tágult térfogatot. Ezt követte a tágulási tartályok és a biztonsági lefuvató szelepek méretezése. Szakdolgozatom utolsó fejezetében szembe állítottam egymással a felújítás előtti és utáni állapotot. Az új, hőszivattyús rendszer környezetbarátabbank bizonyult, mint gázkazános elődje. Az ökológiai lábnyom és a CO2 kibocsátás csökkentése mellett az új rendszerrel kevesebb primerenergia felhasználást lehet biztosítani, ezzel energiát megtakarítva.