Napjaink egyik fő kérdése a klímaváltozás és annak hatásai, mely alapvetően befolyásolja a mezőgazdasági termelést és alapvetően változtathatja meg a növénytermesztés struktúráját is. Mindemellett szembe kell néznünk a Magyarországra is – reális tényadatok és helyzetértékelést nélkülöző – ráerőltetett klímavédelmi irányelvekkel, Európai Uniós szabályzókkal és az ezeknek eredményeként előtérbe kerülő humán elvárásokkal és kérdésekkel. Természetesen nem a klímatudatossági irányelvek kérdését és szükségességét vitatom, hanem annak magyarországi mértékét és intervallumát. Tény, hogy a felhasznált kemikáliákat jelentősen csökkentenünk, az ökológiai területek arányát pedig növelnünk kell. Hatékony válasz az integrált növényvédelem rendszere, mely széleskörű ismereteket és eszközállományt igényel. Alternatív megoldásokat széleskörűen alkalmazunk leginkább az ökológiai, de a konvencionális termesztésben is. A mechanikai gyomirtás fontos szerepet játszik mindkét termelési rendszerben. Az ökológiai termesztésben hatásfokozást és hatékonyságot vizsgálhatunk, konvencionális keretek között fontos azt vizsgálnunk, hogy ezek használatának előtérbe kerülése milyen mértékben válthatja ki a kemikáliák használatát. Dolgozatomban a mechanikai gyomirtás egy eszközének a Garford InRow sor- és tőközművelő gép munkájának elemzésére végzett kísérleti adatokat elemzem, 2021. évi vizsgálat alapján. 2021. tavaszán mechanikai gyomszabályozási kísérletet állítottak be a DE Tangazdaságában bio csemegekukoricában. Mechanikus gyomszabályozási műveletet az újonnan beszerzett InRow tőköz- és sorközkapáló géppel végezték. A kísérleti parcellákon 18–20–22–24 és 26,5 cm-es tőtávolságra vetették el a növényeket. Az első műveletet a releváns év vonatkozásában a kukorica 2-4 leveles állapotában végezték el a Garford InRow tő- és sorközművelő kultivátorral. A második műveletet a kukorica 4-6 leveles állapotában hajtották végre ujjas gyomirtóval felszerelt kultivátorral. A kísérleti parcella ökológiai minősítésű terület, mely alapvetően széles gyomspektrumot feltételez. Ennek ellenére a kezeletlen területen mindössze 8 gyomfajt tudtak regisztrálni, kevés egyedszámmal. A gyomflóra első helyét az Karcsú disznóparéj (Amaranthus clorostachis) foglalja el, amit a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) követett. A vizsgálat arra irányult, hogy a kapáló eszköz milyen mértékben károsítja a kukoricát, illetve, miként jellemezhető a gyomirtó hatás. A gyomszabályozási folyamat felgyorsítása végett, a tőköz- sorközkapált területen további sorköz-kultivátorozást is végeztünk ujjas gyomirtóval. A kiértékelés során megállapítható, hogy e kétszeri művelettel csaknem teljes gyommentességet értünk el a címerhányás idejére. A csemegekukorica soraiban mindössze 6 darab/10 folyóméter Amaranthus chlorostachys gyomnövény fordult elő, amely nem jelentett kompetíciós veszélyt a kukoricára. Megállapítást nyert az eszköz kis teljesítménye (4-5 ha/nap), illetve a használhatóság rövid intervalluma a kukorica növekedése okán. Az eredmények alapján javaslat fogalmazható meg az eredmények és a területteljesítmény további növelésére. Bebizonyosodott, hogy az InRoW kapálógép + ujjasgyomirtóval rendelkező kultivátor használatával nincs számottevő tőpusztulás a kukoricában, érdemes lenne a betakarításkor a termésmennyiség és minőség vizsgálata. Ennek ismeretében mód nyílna a jövőben a táblán belüli változó tőszámú vetésre, melyre – ismereteim szerint – már most minden feltétel adott a Tangazdaságban. Ennek megvalósítása vetőmag költség megtakarítással és egyenletes minőségű terméssel járna.