Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései
Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Nowadays, in the world's energy production structure, fossil fuels dominate and at the same time cause a number of environmental problems. Comparing the use of conventional fossil fuels with geothermal energy, this kind of energy production is extremely beneficial, as there are no pollutants and a renewable energy source. Moreover, if we want to compare geothermal energy with other renewable energy sources (such as wind energy, solar energy, etc.), much of the benefits can also be attributed to geothermal energy becouse it is a stable energy source and the area requirement is low. Due to these extremely favorable properties, the study of the applicability of geothermal energy is gaining ground in renewable energy sources. In addition, it is well known that there are approximately 20 to 30 million abandoned oil wells in the world, plus sealed wells for other purposes, and the final number may be much larger. In the case of abandoned oil wells, the escaping residual oil may be a problem, which can lead to significant environmental problems. Taking these factors into account, research on the recyclability of abandoned wells for geothermal purposes becomes a target for more and more research topics around the world. It is interesting to note that a significant part of the publications are concerned with examining the technological potential of energy utilization, studying heat transport processes, and generating general, energetic or economical evaluations. A publication of a kind that would have evaluated the safety of recyclable abandoned wells in publishing databases was limited. It is therefore an important question that the abandoned wells, from the point of view of human security and environmental protection. How can they be reactive, how can the new technological elements be built up and how much human security factors of the newly created system are affected by the existing elements?
Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?