Nowadays, a health-conscious lifestyle has come to the fore, with one of their important components being leisure sports. In our research, we examined the sporting habits of Debrecen university students (n=178) and factors that may influence these habits, with an online questionnaire. We found out that 61% of respondents exercise regularly in their spare time. With the help of a fourpoint Likert scale, we examined how much influence the availability and quality of various sports services have on the students. The highest rating was given to having a friendly atmosphere (3.5), which is followed by good equipment and facilities (3.45). We analyzed how much they spend on their health and how willing they are to spend more on their health if they had more money. For nonsporting students, they more likely to be unsatisfied with their physical condition all the while they spend less on their health. Non-sporting students cited lack of time (3.49) as the greatest turn-off when questioned. A significant percentage of both groups (78.18% of sporting, 86.76% of non-sporting) would be willing to spend more on their health if they earned additional cash.

Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.